Ami folyik az országban, az kimeríti a népirtás fogalmát.
Donald Trump amerikai elnök olyan darázsfészket akar rendbe hozni, amelyben egyszerűen nincs megoldás. Bár erről csak óvatosan és érthető okokból kifolyólag ritkán írnak a nyugati világban, a Dél-afrikai Köztársaság tényleg nagy bajban van.
Az országban 1994-ig apartheid rendszer (a faji elkülönítés, szegregáció politikája) működött, amelyben a holland származású fehér kisebbség a végletekig szegregálta és elnyomta a helyi őslakos afrikaiakat.
Az apartheidet Nelson Mandela, az első fekete elnök megválasztásával kezdték el felszámolni, történelmi léptékkel nézve nem túl régen. Az átállás azonban a mai napig tart, hiszen a múlt rendszer haszonélvezői a feketék kizsákmányolásából tettek szert mesés vagyonokra.
Ennek következtében a rájuk irányuló harag a világ egyik leggyomorforgatóbb rendszerének működtetéséért nem múlik, még tart, sőt most jár csúcsra a visszacsapás az apartheidért.
Amikor Donald Trump azt mondta, hogy
„igazságtalan és erkölcstelen gyakorlatokat”
alkalmaznak a fehér kisebbség ellen, akkor abban igaza volt.
Bár a BBC azt írta, hogy Trump azért ment neki a dél-afrikai kormánynak, mert az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) döntése mellett állt ki, amely szerint Benjamin Netanjahu, Trump szövetségese háborús bűnös, nem csak erről van szó.
Az ország elnöke, Cyril Ramaphosa egyfajta földvisszavételi törvényt írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a fehér földdel rendelkező emberektől elvegyék a területeiket és ezt az államnak nem is kell kompenzálnia.
Az ilyen törvények mögötti ráció az, hogy mivel jogtalanul jutottak a farmerek fehér felmenői a földekhez, így nem is ördögtől való azokat visszavenni.
Mindezt azonban, nem igazán lehet másképpen fogalmazni, rasszista törvényekkel teszik meg, amelyekről Trump azt mondta, hogy „sokkoló módon figyelmen kívül hagyják a polgárok jogait.” Az amerikai elnök ezt már 2017-ben is így látta, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy
„szisztematikusan meggyilkolják a fehér földműveseket.”
Az alábbi videóban a fehér farmerek meggyilkolására szólítanak fel Johannesburgban:
If you are white, you are labelled a racist if you stand up for your own people.
This fooker sweeps up thousands of supporters every weekend singing :
“Shoot to kIll, kIll the boer, the farmer, prrr phaa, prrr phaa”
and it’s ok?! Welcome to #SouthAfrica pic.twitter.com/WabvEDnDGa
— Boer (@twatterbaas) March 3, 2024
Ugyanígy látta ezt az egyébként 17 éves koráig Dél-Afrikában felnövő Elon Musk is, aki még haszonélvezője is volt az apartheidnek; ő is kérdőre vonta az X-en Ramaphosat, mondván, hogy „rasszisták a törvényei”.
Válaszként az Egyesült Államok beszünteti a segélyek folyósítását az országba és Trump arra is javaslatot tett, hogy valamilyen program keretében fogadná a menekülésre kényszerülő dél-afrikai fehéreket.
Dél-Afrikában az erőszakos bűncselekmények rátája az egyik legmagasabb a világon: csupán gyilkosságból naponta átlagosan hetven történik, de tavaly április és június között 6200 gyilkosságot kellett elkönyvelniük a 64 milliós országban és ennél sokkal nagyobb a fegyveres rablások és a nemi erőszakok száma.
A holland telepesek utódai, az „afrikaner”-ek, ők afrikaans nyelvet beszélnek, ami a hollandnak egy variánsa és nagyrészt fölműveléssel foglalkoznak, így „boer”-nek, hívják őket, ami annyit jelent, hogy „fehér farmer”.
A szlogen, hogy „kill the boer”, azaz „megölni a fehér farmereket” általánosnak mondható, és a gyakorlatban is sokszor megvalósul.
Az alábbi videón Julius Malema parlamenti képviselő azt mondja el, hogy
„még nem szólítottak fel a fehér népesség megölésére”,
azonban azt nem tudja garantálni, hogy ez a jövőben ne történne meg.
Anyone claiming „Kill The Boer” is just a song not meant to be taken seriously should see this video. pic.twitter.com/Q8LxhaIVQ8
— Booogabooga (@boogabooga2025) February 8, 2025
Az országban olyan gyakoriak a fegyveres rablások és gyilkosságok, amelyeknek ezek az emberek az áldozatai, hogy egy átlag dél-afrikai fehér család háza szögesdróttal van körülvéve, még a hálószoba és a nappali között is zárható biztonsági ajtó van, illetve elképzelhetetlen nekik biztonsági szolgálatok igénybevétele nélkül élni.
A döbbenetes mértékű erőszak természetesen nemcsak a fehéreket érinti, hanem helyszíntől függően az ország minden egyes lakosát. A különbség azonban az, hogy Dél-Afrikában a politikusok szólítanak fel rasszista indíttatású gyilkosságok elkövetésére.
Igazából nem lehet megkerülni annak kimondását, hogy
az országban népirtás folyik,
amelynek áldozatai az apartheid rendszert működtetők utódai és ezt a népirtást a politika nyíltan támogatja.
Így nem érthetetlen elképzelés az afrikanereknek menekültstátuszt adni az Egyesült Államokba, még ha kolonializmusról (gyarmatosítás) és apartheid jóvátételéről lehetne és kéne is vitatkozni.
