A német szélsőjobb a kereszténydemokraták segítségével került ki a karanténból.
Szerdán délután bevándorlási törvények szigorítására nyújtottak be kérvényt a német kereszténydemokraták (CDU–CSU) a parlamentben. Ezt a kérvényt a kisebbségben kormányzó szociáldemokraták (SPD) és zöldek (die Grünen) nem akarták támogatni, így a kereszténydemokraták, a szélsőjobb (AfD) és a liberálisok (FDP) segítségével szavaztatták meg.
Precendensértékű együttműködés: a kereszténydemokraták együtt szavaztak a német szélsőjobb politikusaival
A szélsőjobbal való együttműködés példátlan a német politikában, ahol a hagyománnyal rendelkező nagy pártok, történelmi okokból kifolyólag sosem működnek együtt velük. Ezt a jelenséget „tűzfal”-nak nevezik a szélsőjobb ellen. Abból is látszik, hogy milyen hagyománya van ennek, hogy külön fogalom van a nacionalistáktól való elhatárolódásra. Tartományi szinten volt példa eddig is ilyesmire, de szövetségi szinten nem.
Ennek a tűzfalnak a lebontására azért volt szükség a CDU–CSU részéről, mert az SPD, a kormánypárt, amennyiben velük szavazott volna,
belátta volna, hogy a még hatalmon lévő kormány elhibázta a bevándorlási politikáját.
Hogy ez az állítás megállja-e a helyét, néhány héttel a választások előtt nem megválaszolható kérdés. Az azonban biztos, hogy a német választópolgárok így látják, ugyanis a kereszténydemokraták utáni
második legerősebb párt ugyanis jelenleg a szélsőjobboldali AfD
20 százalékos támogatottsággal.
Csődöt mondott a német bevándorlási politika?
Ennek okát nem csupán az évek óta húzódó migrációs feszültségek jelentik. Az utóbbi időben ugyanis az ország méretéhez mérten is sokkoló mértékben szaporodtak el a bevándorló háttérrel rendelkező emberek által elkövetett támadások.
A német közszolgálati médiában mindig hangsúlyozzák, hogy az elkövetőknek pszichés problémái vannak, és ezzel az ellenérzést eltérítik arról, hogy ezek az emberek illegálisan tartózkodnak az országban, mégha ez nem szándékuk is. Azt hangsúlyozzák, hogy ezek egyedi esetek, amelyeket a pszichés megbetegedéseknek köszönhet az ország.
Külön probléma, hogy ezáltal
közvetlen összefüggést jelölnek ki a pszichés betegségek és az erőszakra való hajlam között.
A kereszténydemokraták a választások előtt hirtelen cselekedni akarnak
A növekvő erőszakot citálva Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt úgy látja, hogy muszáj cselekedni a közbiztonság javítása érdekében. A kormánynak azt veti a szemére, hogy elbukott annak bevándorlási politikája.
Ugyanakkor a szociáldemokraták Olaf Scholz kancellárral az élükön – lévén, hogy helyrehozni már nincs idejük – ezt nem akarják beismerni. Márpedig a kereszténydemokraták javaslatának megszavazása ezt jelentette volna. Illetve azt is, hogy a CDU hatalomra kerülése esetén az SPD tovább élvezhetné támogatásukat.
A konkrét szavazás tárgya két határozati kérvény volt a bevándorlási politika szigorításáról, amelyeknek önmagában nincsen jogi következménye. Ez csupán ajánlás a Bundestagnak azt illetően, hogyan kéne kezelni a bevándorlással kapcsolatos problémákat.
A konkrétumok
Az egyik kérvény címe
„A belső biztonságért történő politikaváltás”.
Ez 27 pontot tartalmaz, többek között azt javasolja, hogy tegyék lehetővé a kitoloncolásokat Szíriába és Afganisztánba is. Emellett tartalmazza, hogy szigorítsák a büntetési tételeket a hivatalos személyek elleni támadások esetén, tovább tároljanak IP címeket, és a biztonsági hatóságok szorosabban működjenek együtt.
A másik kérvény a bevándorlási szabályok kérdésében tesz javaslatokat, címe „Öt pont a biztonságos határokért és az illegális migráció megszüntetéséért.” A CDU–CSU ebben folyamatos határellenőrzéseket követel, valamint az összes illegálisan az országba utazó ember kitoloncolását, valamint börtönbüntetést azoknak, akik nem hagyják el az országot, miután erre felszólították őket. Az, hogy a szomszédos országokból illegálisan azaz érvényes okmányok nélkül érkező embereket azonnal kitoloncolják, gyakorlati gondokba fog ütközni: az osztrák kancellár már jelezte, hogy ebben nem lesz partner.
Alkotmányellenes törvények?
Az SPD és a Zöldek, akik jelenleg kisebbségi kormányt alkotnak, úgy látják: ezek a javaslatok az európai joggal, valamint a német alkotmánnyal is szembemennek. Egy CDU-s politikus is felhozta ugyanezt az ellenérvet a javaslattal kapcsolatban: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther is jelezte, hogy amennyiben törvényt akarnak, annak a Bundesratban, ahol a tartományi képviselők foglalnak helyet, is át kell mennie A határok lezárása az uniós jognak mond ellen és csak vészhelyzetben alkalmazható, korlátozott időtartamra, az alkotmányban pedig rögzítve van az egyéni menedékkérelem lehetősége.
Olaf Scholz a parlamenti ülésen azt mondta Friedrich Merznek, hogy
„a mi parlamentünkben nem csinálunk közös dolgokat a szélsőjobboldallal. Ön a köztársaságunknak ezt az alapkonszenzusát hitelen felindulásból megszüntette„.
Nagy dilemma
A kancellár azt is a szemére vetette Merznek, hogy csupán három héttel ezelőtt azt mondta, hogy „nem fogja eladni a lelkét”. Ennek ellenére a kereszténydemokrata kancellárjelölt ezt most megtette, és 180 fokos fordulatot vett.
Merz a kérvényét mindenképp át akarta vinni, mégha közvetlenül nincsenek is jogi következményei: a CDU kancellárjelöltje kijelentette, hogy változást akar és lényegében mindegy neki, kivel kell ehhez együttműködnie. Úgy fogalmazott, hogy ennek érdekében most „úgy döntök, hogy ezt az utat választom”.
Közben azért próbálta védeni pártja renoméját és odaszúrt egyet az AfD-nek, mondván, hogy „elviselhetetlen” lesz látni az örömüket afelett, hogy a CDU hajlandó volt együtt szavazni velük.
Az AfD kancellárjelöltje Alice Weidel erre ellenoffenzívát indított Merz ellen. Azt mondta, az ötpontos tervet a CDU az Afd-ről másolta; Timo Chrupalla, Weidel társelnöke a javaslatot „kalózmásolat”-nak nevezte.
A javaslatot éppencsak sikerült megszavazni, és azt követően – a szokással ellentétben – a CDU–CSU-s politikusok nem tapsolták meg a saját javaslatuk sikerét. Ezzel ellentétben lebénulva ültek a parlamentben, ahol azt kiálltották nekik többen is, hogy „szégyen”.
A valódi bevándorlást korlátozó törvény
A Bundestagban pénteken tárgyalják a bevándorlást korlátozó törvényt, amely az előbb tárgyalt javaslattal ellentétben már jogilag is kötelezi a kormányt. Többek között azt is tartalmazza, hogy háborús menekültek családját már nem fogadja Németország automatikusan. Ez néhány ezer szíriai háborús menekültnek a feleségét és gyerekét érinti jelenleg: ők
nem követhetik a családjuk férfitagjait Németországba,
amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot.
Ez a törvényjavaslat is a kereszténydemokratáktól származik, és Merz azzal fenyegetett, hogy ajánlja, hogy az SPD velük szavazzon. Retorzióként belengette: egyéb esetben megismétlik, amit szerdán tettek, azaz ismét összefognak a szélsőjobbal.
Úgy tűnik, Merz valóban szeretne kancellár lenni, és
végső soron abba is hajlandó beleegyezni, hogy a szélsőjobb emelje majd hatalomba. Minden esetre az biztos, hogy ezek után nehéz lenne összehozni egy CDU-SPD, vagy CDU-zöld koalíciót, pedig amennyiben az AfD-t ki akarnák hagyni a kormányból, a jelenlegi felmérések szerint ez csak ilyen módon lehetséges.
(zdf.de/Nyugati Fény)
