Bajban Putyin.
Döntött az EU: katonai missziót indíthatnak Ukrajnába
Miután Donald Trump egyértelművé tette, hogy nem tervez amerikai erőket küldeni a háború sújtotta Ukrajnába, az európai országok vezetői már arról tárgyalnak, hogy milyen összetételű és méretű haderőt kellene bevonni az ukrajnai konfliktusba. Az információk szerint ugyanakkor arra vonatkozóan még nincs megegyezés, hogy a katonákat milyen szándékkal küldjék. A tárgyalásokra rálátó források arról is nyilatkoztak, hogy mely országok lehetnek érintettek egy esetleg katonai misszióban.
Az EU országainak katonai szerepvállalásával kapcsolatos tárgyalásokat Emmanuel Macron francia elnök vezeti, ám egyelőre még kezdeti szakaszban tartanak az egyeztetések. Úgy tudni, hogy a tárgyaló felek is megosztottak a kérdésben, voltak, akik felvetették, hogy nem lenne túl jó döntés jelenleg napirendre tűzni ezt a kérdést.
Nincs minden rendben Putyinéknál
A Reutersnek nyilatkozó források szerint Kijev elvesztette a kezdeményezést a háborúban, és az orosz erők lassan haladnak előre a kulcsfontosságú keleti fronton. Ez azonban nem túlságosan meglepő egy atomhatalomtól, amely egyébként is néhány napos villámháború keretében tervezte volna leigázni Ukrajnát, ám máshogy alakultak a cselekmények. Mint ismert, Oroszország kihívásokkal nézett szembe a fronton, ezért észak-koreai katonákat is bevetni kényszerültek, akik a napokban tűzharcba keveredtek a csecsenekkel.
Ugyanakkor az európai vezetők nem akarják azt a benyomást kelteni Vlagyimir Putyinban, hogy itt az ideje a területek megtartására irányuló tárgyalásoknak, mert azzal azt üzennék, hogy Oroszország győzött. Ezért kitartanak amellett, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági segélyeket, miközben Putyin egyelőre semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború lezárásáról.
Macron közölte: a munkát Európának kell elvégeznie
Emmanuel Macronnal és Volodimir Zelenszkij Párizsban folytatott tárgyalásuk során kitartottak amellett, hogy „ezt a munkát az európaiaknak kell elvállalni”. Mindennek értelmében európai csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Magas rangú európai tisztviselők arról számolt be, hogy az Ukrajnában bevetni tervezett haderő többségét
- Franciaország,
- Lengyelország,
- Nagy-Britannia,
- Németország
- és Olaszország adhatja.
Többek is óvatosságra intették a francia elnököt
Macron tervét több kritika is érte az EU-n belül. Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte, hogy nem terveznek csapatokat küldeni Ukrajnába. Boris Pistorius német védelmi miniszter azonban már bátrabban fogalmazott, és kijelentette, hogy Berlin jelentős szerepet fog majd játszani a fegyverszünet biztosításában. Azt azonban hozzátette, hogy erről még korai lenne beszélni.
Mark Rutte NATO-főtitkár szintén óvatosabban fogalmazott a kérdésben.
„Ha mindezt nyilvánosan beszéljük meg, felmerül a kérdés, hogy Putyin miért ülne tárgyalóasztalhoz, hiszen megkapja azt, amit akar”
– jelezte, majd figyelmeztette a katonai szövetségben és Ukrajnában dolgozó kollégáit, hogy „egy kicsit óvatosabban beszéljenek”.
A hírügynökség információi szerint az eddig lebonyolított tárgyalások alatt az is vitát váltott ki, hogy ha küldenek is európai erőket Ukrajnába, akkor mi legyen a szerepük: egy békefenntartó misszióval felügyelni a tűzszüneti vonal biztosítását, vagy pedig elrettenteni az orosz csapatokat? Az ügyben Olaszország, Franciaország, valamint az ukrán tisztviselők az elrettentés mellett foglaltak állást.
Egy ukrán tisztviselő közlése szerint az elrettentésre szánt erőket egy 5-8 nemzetből álló koalíció alkotná, nagyjából 40 ezer katona bevetése mellett. Ellenben egy olyan rotációs rendszerben, amely magába foglalná a bevetésre készülő és a bevetést követően újjáalakuló egységeket, 100 ezer katona egyidejű jelenlétét kívánná meg a misszióban Franz-Stefan Gady, korábbi osztrák katonai stratéga szerint.
„Ez minden bizonnyal komoly megterhelést jelentene az európai szárazföldi erőkre”
– mondta Gady, akinek számításait több EU-s forrás is is megerősítette.
Az Index azt írta, hogy az osztrák katonai szakértő szerint akkor lehetne létrehozni egy ilyen haderőt, ha egyes európai nemzetek csökkentenék a részvételüket más missziókban, például a Balkán területén. Összehasonlításképpen: Európa, az Egyesült Államok és más partnerek az 1990-es években 60 ezer katonát küldtek Bosznia-Hercegovinába, Koszovóba pedig 50 ezret, de ezek a számok mostanra már értelemszerűen lecsökkentek.
A katonákkal kapcsolatban pedig az EU-nak Donald Trumpot is meg kell még győznie, hogy ha fegyverekkel nem is, de legalább hírszerzéssel és egyéb műveletekkel segítsék ezt a missziót.
Kapcsolódó:
Felforrt a levegő: Megvan, kit gyanúsítanak Putyinék a moszkvai merénylet elkövetésével
Évek óta nem látott fordulat: Zelenszkij olyan bejelentést tett, amire egész Európa régóta vár
Fordulat a fronton: Baj van Oroszországban, egymást lövik a halálba Putyinék katonái (+videó)
