A NATO főtitkára szerint „vissza kell vágni” az országok nyugdíj-, egészségügyi- és társadalombiztosítási költségeit ennek érdekében.
Mark Rutte NATO–főtitkár csütörtökön, amikor a tagországok a védelmi kiadások referenciaértékének a GDP jelenleg 2 százalékról történő emeléséről beszéltek, azt mondta, hogy az embereknek
„el kell kell fogadniuk, hogy áldozatokat hozzanak”,
annak érdekében, hogy a NATO tudja garantálni a tagországok biztonságát. Rutte szerint ez magába foglalja azt is, hogy az országok visszavágják az egészségügyi, illetve társadalombiztosítási büdzséjüket.
A legtöbb NATO-tagország GDP-jének 2 százalékát fordítja védelemre és ez nem elegendő arra, hogy biztos békét tudjanak fenntartani.
Rutte úgy fogalmazott, hogy
„nem vagyunk háborúban, de nem is vagyunk biztos békében”.
A főtitkár perspektívája érthető a NATO szükséges működtetése szemszögéből, ugyanakkor az, hogy azzal érvelt a társadalombiztosítási költségek csökkentése mellett, hogy Európában a világ lakosságának 10 százaléka él, azonban itt költik el a világ társadalombiztosításra szánt eszközeinek felét, ezért aztán van elegendő mozgástér – Magyarországon aligha talál értő fülekre.
A főtitkár kifejtette azt is, hogy a tagországokat nem fenyegeti közvetlen veszély, de
„az embereknek át kell térnie a háborús gondolkodásra”
és az államoknak többet kell fektetnie a védelembe, mert ez nem opcionális költség.
Ennek magyarázataként azt mondta, hogy ha ragaszkodunk a 2 százalékhoz, akkor
„most biztonságban vagyunk, de lehet, hogy négy-öt év múlva már nem leszünk biztonságban, és az elrettentő (képességünk) túlságosan gyengül ahhoz, hogy megvédjük magunkat bármitől, ami Oroszországban és a világ más részein történik.”
Magyarország a GDP 2,11 százalékát költi védelemre, ezzel meghaladva a referenciaértéket.
