A román elnökválasztás második fordulójába bejutott mindkét jelölt meglepetésszerűen szerepelt. Magyarország számára sem mindegy, ki lesz végül az államfő.
Noha hétfő kora reggeli eredmények alapján még azt írtuk, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát! Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába, az utolsó pillanatokban hatalmas fordulat történt.
Ugyanis miután összeszámolták a külföldről beérkező szavazatokat is, a legnagyobb esélyesnek tartott Ciolacu szoros versenyt követően visszaszorult a harmadik helyre. Ezzel pedig nem jutott be a második fordulóba.
Az első forduló győztese így
Călin Georgescu független jelölt lett.
Ő a szavazatok közel 23 százalékát zsebelte be. A második helyen Lasconi ezerötszáz szavazat előnnyel, 19,17 százalékkal végzett, míg a jelenlegi miniszterelnök csupán a voksok 19,15 százalékát szerezte meg. A magyar RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végül 4,51 százalékos eredményt ért el.
Mit lehet tudni a román elnökválasztás nyerteséről?
Az első helyen végzett Călin Georgescu a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt közeléből indult. Ám putyinizmusával, fasiszta nosztalgiájával és helyenként
antiszemita és magyarellenes kijelentéseivel
még a volt pártjánál is kiverte a biztosítékot, így végül függetlenként állt rajthoz. Előzetesen mindenki esélytelennek tartotta, végül azonban TikTok-kampányának köszönhetően olyan népszerű lett a rendszerellenzéki szavazók és a fiatalok között, hogy ez elhozta számára az első helyet.
Pedig ő sem mindig volt ennyire szélsőséges. A ’90-es évek elején a Környezetvédelmi Minisztériumban szakértőként kezdett dolgozni. Egész karrierjében a fenntartható fejlődés volt a szakterülete, még az ENSZ fenntarthatósági programjának megalkotásában is részt vett. Akkoriban még kifejezetten progresszív, zöld nézeteket valló szakértő volt.
2020-ban került a szélsőjobboldali AUR közelébe, a szervezet miniszterelnök-jelöltjeként is szerepelt, ám a párt tagja sosem volt. A „szakításra” azután került sor, hogy Georgescu nyilvánosan éltette a második világháború alatt a legionáriusnak nevezett fasiszta, magyar- és zsidóellenes paramilitáris csoport tevékenységét.
Választási eredményében alighanem fontos szerepet játszott, hogy ő volt a legerősebben NATO-ellenes jelölt, aki a legmegértőbb Vlagyimir Putyin háborújával, és Orbán Viktorhoz hasonlóan követeli az ukránok támogatásának feladását. Ezáltal a szélsőjobboldali szavazókat egyben tudta tartani.
A román elnökválasztás valódi esélyese a progresszív jelölt
A második fordulóba bejutott Elena Lasconi majdhogynem a tökéletes ellentéte Georgescunak. A progresszív USR jelöltjeként méretette meg magát a választáson, elsősorban a nagyvárosi és a diaszpóra szavazóival sikerült bejutnia a december 8-ai fordulóba.
Lasconi televíziós műsorvezetőként vált korábban ismertté, ennek köszönhetően lett a 30 ezer fős Câmpulung (Hosszúmező) polgármestere 2020-ban.
Neki is voltak kisebb botrányai: elsősorban akkor került összetűzésbe pártjával, amikor 2023-ban nyíltan amellett foglalt állást, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Mindezt liberális nézetei ellenére jelentette ki. Utólag ugyanakkor elnézést kért emiatt a kijelentése miatt, mint mondta, pártjában „mindenki számára van hely, legyen szó keresztényekről, ateistákról, LMBTQ-emberekről vagy heterókról”.
Emellett másban is meglátszott, hogy tudatosan próbál nyitni a jobboldal felé: keresztet kezdett hordani a nyakában és román trikolóros karkötőt viselt. Külpolitikában viszont elkötelezetten NATO- és EU-párti.
Mit várhat Orbán Viktor a román elnökválasztás eredményétől?
A román elnök elsősorban külpolitikailag meghatározó, és mivel közvetlenül választják, jóval befolyásosabb, mint például a magyar államfő.
A magyar kormány szemszögéből nehéz megmondani, kinek örülne jobban Orbán: alighanem egyiküknek sem nagyon.
Călin Georgescu ugyan a magyar kormányéhoz hasonló putyinista és ukránellenes nézetek vall. Emellett viszont erősen magyarellenes, ami nyilván komoly probémát okozhatna a nacionalista Orbán-kormánynak.
Elena Lasconi viszont többször kritizálta Orbán Viktor oroszbarát politikáját. Azt is kijelentette, hogy
kitiltaná a magyar miniszterelnököt Romániából,
ha még egyszer olyan NATO- és EU-ellenes beszédet tart Tusványoson, mint amilyet például legutóbb.
Ki a román elnökválasztás második fordulójának esélyese?
Jelenleg teljesen kiszámíthatatlan, ki fogja nyerni december 8-án a második fordulót. Romániában a közvélemény-kutatások legendásan megbízhatatlanok, így azok nem árulnak el sokat az esélyekről.
A fő kérdés az lesz, hogy Elena Lasconi képes lesz-e egy szélsőjobbellenes népszavazást kreálni a második fordulóból. Amennyiben igen, akkor jó eséllyel nyerhet. Ha viszont Călin Georgescu tudja majd elitellenes keretbe foglalni a voksolást, akkor az az ő győzelmét hozhatja el.
Romániában egyébként most valóságos voksolási dömping van, ugyanis a két elnökválasztási forduló között, vasárnap tartják meg a parlamenti választásokat is. Ennek a végeredménye is hatással lehet arra, ki lesz a keleti szomszéduk államfője.
(romania-insider.com/gemist.hu/transtelex.ro/Nyugati Fény)
