Beindult a fideszes háború: Ledobták a kormánypártok a „választási atombombát”

Egyértelmű, mi Orbánék célja a módosítással. Mutatjuk részletesen, mire készül a Fidesz.

Kevesebb mint egy nap alatt hívták össze az Igazságügyi Bizottságot, amely kedden 8 igennel és 3 nemmel már el is fogadta a választókerületek átrajzolásáról szóló törvényt. A képviselők hamarosan szavazhatnak is az Országgyűlésben a fideszes törvénycsomagról, amely lényegében durván megnehezíti az ellenzék dolgát a 2026-os választáson.

Az éj leple alatt beindult a fideszes törvénygyár

Megírtuk, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László hívta fel rá a figyelmet elsőként, hogy az éj leple alatt, hétfőről keddre a Fidesz benyújtotta a választókerületek átrajzolásáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes módosító anyag 65 oldalas, a képviselő szerint a legdurvább módosításokat a fővárosban tervezi a hatalom, vagy ahogy a DK-sok fogalmaznak: Budapestre egy választási atombombát dobtak le.

Kevesebb választókerület Budapesten

A javaslat egyik fontos eleme, hogy Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re emelné, Budapesten pedig 18-ról 16-ra csökkentené a választókerületek számát.

Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, szerinte a Fidesz azzal fog érvelni, hogy a budapesti választókerületekben csökkent a lélekszám, sokan költöztek ki elsősorban a környező településekre, és ezért lenne szükség a módosításokra.

Ez a logika a pártelnök szerint azért nem állja meg a helyét, mert az országban rengeteg kisebb lélekszámú választókerület van, mint a most szétbontott budapesti választókerületekben. Ám azokban jelenleg fideszes a képviselő, így nem nyúlnak a határaikhoz. Részletes cikkünk alább:

Gyurcsány: Budapest politikai erejét akarja megtörni a Fidesz a választókerületek határainak átrajzolásával (+videó)

Újraszámlálás és a szavazás megismétlése

A javaslat konkretizálja, hogy milyen eljárást kell alkalmazni abban az esetben, ha nagyon kicsi a szavazatkülönbség a jelöltek között vagy egyenlő számú szavazatot kapnak. Ennek keretében megszűnik a szavazatok automatikus újraszámlálása.

Amennyiben a szavazat különbség az önkormányzati választáson 0,5 százalékos, az országgyűlésin pedig kevesebb mint 101 szavazat, akkor a második helyezettnek külön kérnie kell a szavazatok újraszámlálását, ha ezzel élni szeretne.

Amennyiben kérte ezt, úgy újraszámolják a szavazatokat. Ha szavazategyenlőség alakul ki, és az újraszámlálást követően is azonos szavazata van az első két jelöltnek, akkor nem időközi választást írnak ki több hónapos folyamattal, hanem

azonnal megismétlik a szavazást.

A visszalépésekkel kapcsolatban is rendelkezik a javaslat. Még eddig a szavazást megelőző második nap 10 óráig jelentette be egy jelölt a visszalépését, ugye mostani módosítás szerint ezt legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napig meg kell tegye.

Furcsaság, hogy a választási eredmény nem rögtön a választás napján derül ki, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjára jó eséllyel majd csak a szavazóköri jegyzőkönyvek kerülnének fel, hanem

a választás eredményét 3 napon belül

határozzák majd meg a bizottságok, hiszen az újraszámlálást is ezen időn belül végzik el a helyi választási bizottságok, amennyiben szükséges.

Budapesti körzetek módosítása

A legdrámaibb változtatásokat a kormányzati javaslat a budapesti választókerületek kapcsán tenné. Amellett, hogy kettővel csökkentené ezek számát, a körzethatárokat is drasztikusan átrajzolná.

A jelenlegi ellenzéki polgármesterrel és vagy ellenzéki országgyűlési képviselővel rendelkező választókerületeket ugyanis feldarabolja,

gyakorlatilag megszünteti, ahol ellenzéki képviselők vannak előnyben.

Így vet véget lényegében az újpesti (ahol Trippon Norbert a DK-s polgármester és Varju László a DK-s képviselő), az újbudai (ahol László Imre a DK-s polgármester és Orosz Anna az országgyűlési képviselő) valamint a XVIII. kerületi (ahol Szaniszló Sándor a DK-s polgármester és Kunhalmi Ágnes az ellenzéki országgyűlési képviselő) körzeteket.

Ugyanígy megszűnik a VIII-XIX. kerületi választókörzet is. A körzetekből lényegében csak a VI. kerületit hagyja meg körülbelül a kormányzati javaslat.

Azokat a választókerületeket viszont meghagyja önálló körzeteknek, ahol fideszes győzelmet remél, vagy jelenleg is kormánypárti polgármester vagy országgyűlési képviselő dolgozik.

Megkönnyítik a buszoztatott és import szavazók dolgát

A törvénymódosításban szerepel az is, hogy ettől kezdve a szavazás előtt már nem kell lakcímkártyát bemutatni, elég lesz a személyi igazolvány, az útlevél vagy a jogosítvány is.

Ez megkönnyíti a Fidesz által buszokkal szállított, hátrányos helyzetű szavazók, illetve az Ukrajnából importált szavazók dolgát.

A szavazáson nem lesz kötelező borítékot adni a választóknak, ami

kiskaput nyithat különféle választási csalásokra.

A Fidesz mozgósítási kampányát segíti elő az a módosítás, hogy a választási értesítőt a választópolgárok elektronikus tárhelyére is elküldi az NVI.

Tartózkodási hely

A javaslat több kiegészítést is tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy kik azok akik feltüntetett tartózkodási hellyel szavazhatnak az adott körzetben. A tartózkodási hely bejelentését továbbra is legkésőbb a szavazás kitűzését megelőző 30. napig kell megtenni.

Fontos változás viszont, hogy azok, akik eddig lakóhellyel rendelkeztek az adott körzetben, nem tudtak ugyanabban a körzetben a tartózkodási helyük szerint szavazni, most már erre lesz lehetőség.

Mire jó ez az egész?

A javaslat a Nyugati Fény általal kiemelt elemek mellett inkább technikai módosítást is tartalmaz, amelyeknek vagy egyáltalán nincs, vagy elhanyagolható a politikai jelentősége.

Így rendelkezne a javaslat például, hogy a választási bizottsági tagok nevének nyilvánosságáról is, arról, hogy a választási bizottság papír alapú okiratba foglalt határozata miket kell tartalmazzon, és többek között a nemzetiségi megfigyelőkről is.

A választási törvény módosítására tett javaslatból az egyértelműen látszik, hogy a kormányzati szándék sem a társadalmi sem a minden napi élet szempontjait nem veszi figyelembe.

Immár csak költői kérdés, hogy amennyiben elfogadják a javaslatot, mégis milyen érdemi képviseletet láthat el egy képviselő a csupán pártpolitikai szempontok alapján összeollózott körzetekben?

Így néz ki a körzetek átalakítása

Az 1. számú választókerületbe a módosítás után már csak az I. kerület maradna benne teljes egészében, amihez az V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egyes részeit tennék hozzá.

A 2. számú választókerületbe jelenleg a XI. kerület egy része tartozik, a módosítás után viszont az V., a VIII., és a IX. kerület fennmaradó részeiből állna – eddig ezek az I. kerülettel közösen alkották az 1-es körzetet.

A 3. számú választókerület jelenleg a teljes XII. kerületből és a II. kerület egy részéből áll, a módosítás után viszont a XI. és XII. kerület egyes részeit vonnák egybe.

A módosítás után a 4. számú választókerület csak a II. kerületből állna. Jelenleg ez a II. és III. kerület egyes részeiből áll.

Az 5. számú választókerület most a VI. kerületből és VII. egy részéből áll, a módosítás után a VI. és a XIII. kerület egy része tartozna oda.

A 6. számú választókerület jelenleg a VIII. és a IX. kerület egy részéből áll, a módosítás után a VII., VIII., XIV. és XV. kerület egyes részeiből állna össze.

A 7. számú választókerület most a XIII. kerület nagy részét fedi le, a jövőben viszont a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei tartoznának oda.

A 8. számú választókerületbe eddig a XIV. kerület nagy része tartozott, a módosítás után a IX., a XVIII. egyes részei és a teljes XIX. kerület fog.

A 9. számú választókerület eddig a X. és XIX. kerület egyes részeiből állt, a jövőben a IX., XI., XX. kerületek egyes részei és a XXI. kerület tartozik majd oda.

A 10. számú választókerülethez tartozik majd a XI. kerület egy része és a XXII. kerület is.
Óbuda nagy része átkerül a 11. számú választókerületbe, ami eddig a IV. és XIII. kerület egyes részeiből állt.

A 12. számú egyéni választókerület eddig a IV. kerület egy részéből és a teljes XV. kerületből állt, most IV. mellé a XIII. kerület egyes részeit teszik bele.

A 13. számú egyéni választókerülethez most a XVI. kerület nagy része tartozik, a jövőben viszont a IV. és XV. kerület egyes részeiből állna.

A 14. számú egyéni választókerület most a X. és XVII. kerület egyes részeiből áll, innentől viszont a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részei tartoznak majd oda.

A 15. számú választókerület jelenleg a XVIII. kerületet fedi, a módosítás után viszont a kerületnek csak egy része tartozik majd oda, a teljes XVII. kerülettel együtt

A 16. számú választókerület most a XIX. és XX. kerület egyes részeiből áll, a módosítás után a XVIII., XX. kerület egyes részei és a teljes XXIII. kerület tartozik majd oda.

Kapcsolódó cikkünk:

Micsoda tempó! Már az Országgyűlés előtt a választókerületek átrajzolásáról szóló törvény

(444 nyomán)

Valódi Hírek