Erre kell készülnie mindenkinek.
Varga Mihály bejelentéseket tett: megszüntetik a rezsivédelmi alapot
A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, amelynek alapja a „gazdasági semlegesség”. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a „rezsicsökkentett árak” maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – magyarázta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Úgy tudja, „kiszámítható módon” lehet elérni az egymillió forintos átlagbért
A tárcavezető a 2025-ös költségvetésről szólva kifejtette, az három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programra.
Mint mondta, a költségvetés egy olyan növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre
„kiszámítható módon” lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért
– állította a pénzügyminiszter.
3 százalék feletti növekedést remélnek, de nem derült ki, hogy miért
Közölte: 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak (?), ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.
Elmondta: a legnagyobb újdonság a költségvetésen keresztüli tőkejuttatás lesz, amely azt jelenti, hogy tőkét adnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni.
„2025 a kisvállalkozások megerősítésének az éve lesz”
– jósolta Varga Mihály.
Beszélt a lakhatásról is
A lakhatásról szólva kifejtette: mivel a magyar családok vagyona leginkább az ingatlanokban fekszik, lesznek olyan otthonfelújítási programok, amelyek az ingatlan értékét növelhetik.
Azt mondta, itt külön gondolnak a fiatalokra: 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt adnak azoknak a munkáltatóknak, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. Emellett egy elérhető piaci lakáshitelkamatot kívánnak biztosítani a fiatalok számára, és dolgoznak egy kollégiumépítési programon is – részletezte.
A pénzügyminiszter hozzátette: a 13. havi nyugdíj bekerül a költségvetésről szóló törvény szövegébe, amire így „2025-ben is és a következő években is számíthatnak majd a nyugdíjasok”.
A gyermekek után járó adókedvezmény összegének két lépésben történő duplázása mellett azért döntött a kormány, mert szeretnék, ha a 2010 után elindított támogatási forma tartaná az értékét – magyarázta Varga Mihály.
Milliárdokat adnak a magyar családoknak Orbán Viktorék?
Megjegyezte: a támogatásoknak több formája van, köztük az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak szja-mentességének a biztosítása vagy a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyi jövedelemadó mentessége.
„Ezeknek az együttes összege a számítások szerint mintegy 440 milliárd forintot hagy a családoknál 2025-ben”
– állította a miniszter.
A költségvetési hiányról is szólt
Varga Mihály szólt arról, hogy az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány után 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos hiányt szeretnének elérni és megvalósítani úgy, hogy a beruházásokat is támogassák. Megjegyezzük, korábban 3-6 százalékos gazdasági növekedést szerettek volna, ám ebből egy 0,7 százalékos visszaesés lett. Vagyis teljesen mindegy, hogy ők mit szeretnének.
A beruházásokról
Kifejtette: 770 milliárd forint értékben szeretnék jövőre a már elkezdett beruházásokat támogatni, befejezni. Példaként említette a diósgyőri vár komplex fejlesztését; a záhonyi körzetben megvalósuló vágányfelújításokat vagy a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását. A környezetszennyező és egészségkárosító kínai akkumulátorgyárakat valamiért nem említette a pénzügyminiszter.
Emellett 480 milliárd forint értékben új beruházásokat indítanak, mint például az Óbudai Egyetem új campusának a kialakítását, a mohácsi nemzeti emlékhely létrehozását, vagy a karcagi települési szennyvíztisztító telep fejlesztését – tette hozzá.
Az inflációról és a gazdasági visszaesésről „növekedésről”
Az inflációs célokról szólva közölte: 2025-ben 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számolnak. Ez még mindig a legmagasabb pénzromlási mutató lehet egész Európában, de erről már nem beszélt a miniszter.
Azt mondta, „reményeik szerint” az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek (!) a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai,
„ez pedig óhatatlanul elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön,
a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen”
– szédítette az embereket Varga Mihály. A felelősséget magáról elhárítva azt is megjegyezte, hogy az infláció és az árfolyampolitika legfontosabb alakítója szerinte a Magyar Nemzeti Bank.
