Donald Trump nagyot nyert, de ez korántsem akkora meglepetés, mint amilyennek első látásra tűnik. Körbejárjuk az exelnök visszatérésének okait!
Melyek Donald Trump győzelmének okai? Mutatjuk a 7+1 legfontosabb tényezőt
Magyar idő szerint múlt szerdán dél körül hivatalossá vált, hogy a republikánus Donald Trump nyerte az elnökválasztást Kamala Harris demokrata jelölttel szemben az Amerikai Egyesült Államokban. Ezzel tehát eldőlt, hogy 2025. január 20-án délben a 78 éves ingatlanmogul váltja a jelenleg regnáló államfőt – a napokban a 82. születésnapját ünneplő –, Joe Bident. A közvélemény-kutatók szoros küzdelemre számítottak, és ugyan Trump behúzta az államok többségét, a verseny néhány helyen valóban meglehetősen szorosra sikerült.
Trump győzelmét az alapozta meg, hogy a 7 csatatérállamnak számító helyszín közül a visszatérésre készülő exelnök mindegyikben diadalmaskodott. Ezek azok a helyszínek, ahol szoros versenyre számítottak a kutatók, és nem lehetett előre kijelenteni, ki fog győzni. Általánosságban elmondható, hogy az, aki ezek több mint felét megnyeri, biztosan zsebében tudhatja a győzelmet.
Európai szempontból meglepő lehet Trump sikeres visszatérése annak fényében, hogy jogerősen elítélték, amiért lefizetett egy felnőttfilmes színésznőt azért, hogy a nő hallgasson a kapcsolatukról. Ugyan még soha nem fordult elő az USA történetében olyan, hogy egy büntetett előéletű jelölt vált volna a választás nagy esélyesévé, a fenti tény nem jelent kizáró okot az induláshoz.
Számos faktor játszott szerepet abban, hogy Trump jövő évtől 2029-ig újra a Fehér Ház lakója lehet, köztük néhány meglehetősen kézenfekvő tény is. Lássuk, melyek azok a tényezők, amelyek megalapozták az exelnök visszatérését:
1. Infláció
A szavazófülkéből kilépők megkérdezésén alapuló exit pollok alapján kijelenthető, hogy a voksolók többségét az inflációs helyzet motiválta a választáskor. Márpedig ez a Biden-adminisztráció alatt jelentősen megugrott. Kamala Harris Biden alelnökeként természetszerűleg nem volt képes függetleníteni magát a kabinet gazdaságpolitikai kudarcairól.
Íme egy ábra az elmúlt években elharapózott inflációról:
Infláció az USA-ban 2014 és 2024 között. (Forrás és ábra: usinflationcalculator.com)
A 2009 és 2017 között hivatalban lévő Barack Obama megfelelő gazdasági környezetet és átlagos mértékű inflációt hagyományozott Trumpra. Ez megalapozta, hogy a republikánus politikus nyugodt gazdasági viszonyok között kormányozzon.
Trump elnökségének utolsó évében, a koronavírus-járvány hatására elharapódzott az infláció. A 2020 elején még vezető elnök előtt Biden nyárra átvette a vezetést. Négy éve a republikánus politikus elnökségébe került a rossz gazdasági helyzet, a szavazók többsége ugyanis az anyagi helyzetük javulása vagy romlása alapján szavaz.
Az éves infláció 2022-ben hágott a tetőpontjára, amikor megközelítette az infláció átlagos szintje a 10%-ot. (Magyarországon ez idő tájt ennek közel duplája is előfordult – a szerk.) Ugyan az infláció érdemben csökkent 2022 vége óta, az élet az USA-ban érdemben drágább, mint amilyen négy éve volt. Ez pedig idén a Biden-kabinet alelnöke, Kamala Harris vereségéhez jelentősen hozzájárult.
A CBS exit pollja alapján jól látszik, hogy többségben vannak azok, akik szerint a gazdaság rossz állapotban van jelenleg. Ezen szavazók döntő többsége Trump mellett tette le a voksát:
Az ábra felső két sávjában azok véleménye látható, akik szerint az elmúlt években inkább jó állapotban volt a gazdaság. Döntő részük Harris mellett döntött, de ez a csoport csupán 32%-ot tett ki a teljes népesség körében. Az elégedetlen aránya 68%, és jelentős többségük Trumpra szavazott (Ábra: CBS News)
2. A latinok Trumphoz pártolása
Az Amerikai Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségi csoportja a feketék és a latinok. Mindkét demográfiai réteg hagyományosan a demokraták felé húz (jelöltjük Kamala Harris volt), azonban idén az elmúlt 20 év legerősebb eredményét érte el a latin közösség körében a republikánus jelöltek közül a volt elnök, Donald Trump.
Ugyan a két kisebbségi csoportot Kamala Harris idén megnyerte, ám a latinok körében csupán 12%-ponttal győzött. Az elmúlt választásokon a latinok 30–35%-pontos előnnyel a demokratákat preferálták, így jól látszik, hogy Trump idén előretört a körükben.
Az exelnök sikerét elsősorban a latin férfiak körében aratott szolid győzelmének köszönhette. Ráadásul az egyik csatatérállamban, Michiganben jelentős fölénnyel, 60–35 arányban nyert a latin szavazók körében Trump. Érdemes megjegyezni, hogy ezen államban, e választói csoportban Biden diadalmadaskodott 4 évvel ezelőtt!
Trump nyert a michigani latinok körében. Ebben a csoportban Biden még meggyőző előnnyel diadalmaskodott. (Forrás és ábra: CNN)
Trump különösen erős a kubai amerikaiak körében. Ezt jól mutatja Florida legnagyobb megyéje, Miami-Dade szavazói preferenciáinak változása. A megyében többségben vannak a kubai gyökerekkel rendelkező szavazók, akik hagyományosan a demokratákat preferálják, ez azonban az idei évre teljesen megváltozott.
Miami-Dade megye szavazóinak többsége először voksolt republikánus jelöltre (piros sáv) az elnökválasztáson az elmúlt 30 év adatai alapján. A választást 2016-ban Trumppal szemben elvesztő Hillary Clinton még tarolt ebben a csoportban. (Ábra: Wikipedia a floridai választási hatóság nyilvános adatai alapján).
3. A Trump elleni merényletkísérletek
Mint ismert, Donald Trump ellen két merényletet is megkíséreltek a nyár folyamán. Ezek közül az első különösen látványos volt, ugyanis júliusban egy pennsylvaniai kampánygyűlésen lőtt rá valaki a volt elnökre, aki a földre rogyott, és a füle mentén vérezni kezdett. Az esemény után Trump választási esélyei kilőttek, és a volt elnök sokak számára
a szabadság és az igazság elhallgattatni kívánt hősévé vált,
aki egy gyilkossági kísérletet is képes volt túlélni.
Ezen az ábrán jól látszik, mennyit nőtt Trump népszerűsége a gyilkossági kísérletet követően:
Az ábra bekarikázott részén látszik, mennyivel csökkent a Trumpot elutasítók (lila sáv), és mennyivel nőtt az őt kedvelők aránya (rózsaszín sáv) a pennsylvaniai merényletkísérlet időszakában. (Ábra: fivethirtyeight.com)
Az eset után az alig egy héttel későbbi republikánus elnökjelölő konvención befáslizott füllel jelent meg:
Donald Trump befáslizott füllel a republikánus elnökjelölő konvención
Ezek után sok Trump-szimpatizáns jelent meg a nyilvános rendezvényeken letakart füllel. Ezzel a republikánus jelölt iránti elkötelezettségüket kívánták demonstrálni:
Trump támogatói befáslizott füllel egy kampányeseményen
4. A rozsdaövezetek és a munkásosztály többsége Trumpot favorizálta idén
Az úgynevezett rozsdaövezeti államok lakói többségében azok a javarész kékgalléros (szakmunkás) dolgozók, akik korábban a demokraták egyik leghűségesebb bázisának számítottak. Ebben a csoportban veszített meglepetésre Hillary Clinton 2016-ban. Ez eredményezte, hogy a jelentős munkásosztálybeli lakossággal rendelkező Michigan, Wisconsin és Pennsylvania államban elveszítette a választásokat, amely Clinton végső vereségéhez vezetett.
Azokat az államokat, amelyeket Hillary Clinton elveszített, Harris is elbukta. A választási térkép kísértetiesen hasonlít a 2016-osra, de a jelenlegi demokrata vereség még egy fokkal súlyosabb, ugyanis ezúttal Nevadát is elbukta a demokrata jelölt, amit még Clinton is meg tudta nyerni. Ráadásul Bill Clinton felesége az összes leadott szavazat alapján jobban szerepelt, mint Trump, azonban mivel a megnyert államok és az azokból leadott elektori szavazatok számítanak a választáson, Donald Trump meggyőző fölénybe került. A 2016-os helyzethez képest idén nagy az esély rá, hogy Trump az összes leadott szavazat alapján is megveri Harrist az utolsó voks megszámlálását követően.
Az elemzők és a párton belüli kritikusok – köztük a markánsan baloldali Bernie Sanders vermonti szenátor – egybehangzó véleménye szerint a Demokrata Párt cserbenhagyta a korábban bázisába tartozó munkásosztályt azzal, hogy az ő helyzetük javítását kevésbé tűzte zászlajára, mint korábban. Mindezt a megszólalók arra alapozzák, hogy az alsóbb társadalmi csoportok anyagi helyzetének javítása és a vagyoni egyenlőtlenségek elleni küzdelem helyett immáron más ügyek hangsúlyosabbak a párt stratégái körében.
Ezzel szemben Trump – kissé ellentmondásosan, az ország egyik leggazdagabb embereként – zászlajára tűzte az elszegényedett középosztály és a munkások helyzetének javítását. Nem bizonyított, hogy érdemben javult a helyzetük Trump eddigi egyetlen elnöksége alatt, de a politikus üzenete bizonyítottan hatásos ezen csoportok körében. Ezt a 2016-os és az idei elnökválasztás eredménye is megmutatta a javarészt munkásosztálybeli szavazóréteggel rendelkező, úgynevezett rozsdaövezeti államokban: Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában.
Íme néhány figyelemre méltó térkép Donald Trump és az aktuális demokrata jelölt szerepléséről 2016 és 2024 között:
Az USA elnökválasztásának eredménye 2016-ban. A kék államokat Clinton, a pirosakat Trump nyerte. Az ábrán az államok által adott elektorok mellett a csupán ritkán előforduló néhány úgynevezett hűtlen elektor is látható.
Az USA 2020-as elnökválasztásának végeredménye 2020-ban. Jól látszik, hogy Joe Biden visszahódította Trumptól Michigant, Pennsylvaniát és Wisconsint (északkeleti államok), emellett megszerezte az évtizedek óta kizárólag republikánusokra szavazó Arizonát és Georgiát.
Az USA 2024-es elnökválasztásának végeredménye. A térkép kísértetiesen hasonlít a 2016-osra, azzal a különbséggel, hogy Trump ezúttal Nevadát is elhódította a demokratáktól. Az utóbbi állam 2004-ben szavazott utoljára republikánus jelöltre. (Ábrák: Wikipedia)
5. Biden népszerűtlensége
Joe Biden népszerűsége az exit poll adatok alapján mindössze 41 százalékos volt a választás napján. Egyes kutatók szerint 42 százalékos támogatottság alatt biztosan nem választják újra a hivatalban lévő elnököt, míg 44 százalékos népszerűségi mutató felett biztosan újra győz a mindenkori regnáló államfő. Ugyan ezúttal nem Biden volt az elnökjelölt, Harris esélyei hivatalban lévő alelnökként nagyban függtek az elnökétől.
Biden az elnöksége első fél évét leszámítva végig népszerűtlen volt. A januárig hivatalban lévő politikus az Amerikai Egyesült Államok egyik legnépszerűtlenebb elnökeként vonul vissza. Nála népszerűtlenebb államfőként csak az éppen őt váltó Trump és a második elnöksége végén a 2008-as válság által megtépázott szimpátiaindexű George W. Bush vonult vissza 2009-ben.
Hogyan alakult Joe Biden népszerűsége az elmúlt közel négy évben?
Joe Biden népszerűségi indexe 2021. január 20-ai beiktatása óta. Az elnöksége első féléve végeztével többen utasítják el a tevékenységét annál, amennyien egyetértenek vele. (A rózsaszín sáv a munkájával elégedetlen, a zöld sáv a vele elégedett szavazók arányát mutatja.) 2024 november közepén Biden munkájával a felnőtt lakosság 38,7%-a elégedett, 56,3%-a elégedetlen az USA-ban. Ez azt jelenti, hogy 17,7%-kal többen utasítják el a munkáját annál, amennyien egyetértenek vele. (Forrás, ábra: fivethirtyeight.com)
6. Harris kései kampánykezdete
Mint ismert, Joe Biden egy katasztrofálisan sikerült júniusi televíziós vita után visszalépett. Biden frusztrált volt, sokszor félrebeszélt, dadogott, illetve többször is elfelejtette, amit mondani akart. Emiatt úgy tűnt, Trump felmosta vele a padlót a televíziós vitán, még annak ellenére is, hogy a republikánus exelnök tényszerűen több tucat valótlanságot állított a vita során.
Biden félresikerült elnökjelölti vitája Trumppal szemben 2024 júniusában (magyar felirattal):
Biden végül július közepén lelépett a pástról, és már a visszalépése napján bejelentette, hogy Harris elnökjelöltségét támogatja. Mindez július 21-én történt; azaz alig több mint negyed évvel a november 5-ei elnökválasztás előtt.
Harrisnek rekordgyorsasággal kellett összeállítania kampánycsapatát. Jelöltségével ráadásul úgy kellett felvállalnia Biden örökségét, hogy attól részben el is kellett határolódnia az elnök népszerűtlensége miatt.
Az alig három hónapnyi rendelkezésre álló idővel Trump beláthatatlan előnyre tett szert, ő ugyanis már tavaly ősszel elindította kampányát. Ráadásul a republikánus oldalon valódi versennyel járó előválasztásokat tartottak, amelyek a győztes Trumpra irányították a figyelmet. Ezzel szemben Harris nyár közepéig a háttérben volt, és ismertsége – alelnöksége ellenére – jóval alacsonyabb, mint az egy elnöki ciklust és több évtizednyi tévés és üzletemberi karriert maga mögött tudó Trump.
7. Biden ominózus elszólása
Donald Trump október végén, az elnökválasztás utolsó két hetében evickélte roppant kínos helyzetbe magát. Az egyik kampányrendezvényének humorista szónoka ugyanis arról beszélt, Puerto Rico valójában egy óceánban úszó szeméthegy. Ez a kijelentés legkevésbé hangzott viccesen, és a legrosszabb pillanatban, a kampány véghajrájában érkezett. Ráadásul éppen a jelentős Puerto Ricó-i kisebbségi lakossággal rendelkező Pennsylvaniában.
A Puerti Ricó-i közösséget sértő mondatok erededeti nyelven alább hallhatók:
Úgy tűnt, a kijelentés jelentős károkat okozhat Trumpnak a legfontosabb csatatérállamban. Aztán jött Biden, és rögtön sikerült rálicitálnia az elhangzottakra.
A jelenlegi elnök annyira dühös lett Trump emberének kijelentésétől, hogy úgy reagált: az egyetlen óceánon úszó szeméthegy, amit ő lát, az nem más, mint Trump szavazói.
Biden katasztrofálisan sikerült mondatai magyar felirattal:
A Trump kampányrendezvényét követő egy nap a republikánusok magyarázkodásával telt. Az utána következő másfél hét azonban a Biden-adminisztráció kármentéséről szólt: sokkal nagyobb bajba sodorta a jelenlegi elnök Kamala Harrist, mint az újrázásra készülő exelnököt a kampányrendezvényének szónoka.
Biden bárdolatlan mondatai minden bizonnyal feltüzelték Trump híveit, míg a demokrata szavazókat bizonytalansággal töltötték el. A jelenlegi elnök szavai nagy eséllyel döntő hatással bírtak az utolsó napokban döntő választópolgárok számára, akik Biden alelnökét büntethették.
+1. Trump frappáns kampánya
Kamala Harris, a gazdag és művelt jogász nehézségbe került azzal, hogyan tudja elérni az úgynevezett „köznépet”, az USA társadalmának domináns rétegét. Harris kampánystratégái ezért azt találták ki, hogy fókuszba állítják a demokrata elnökjelölt diákmunkás éveit, amikor gyorsétteremben dolgozott. Harris kampányának üzenete az volt, hogy – a hasonlóan magas státuszú, ám még Harrisnél is sokkal gazdagabb ingatanmogul Trump – soha nem lett volna képes arra, hogy a közemberekéhez hasonló tevékenységet folytasson.
Több sem kellett Trump kampányának: az elnök bevonult egy pennsylvaniai McDonald’sba, hogy ott kiszolgálja az érkezőket. A politikus akciója természetesen kamerák kereszttüzében zajlott a legfontosabb csatatérállamban. A húzással az exelnök kifogta a szelet Harris vitorlájából.
Alább látható egy videó a politikus meglehetősen teátrális, ám hatásos akciójáról:
Az előző pontban említetett, úszó szeméthegyes botránynak is érdekesen alakult a folytatása. Amikor Biden fokozta a Trump rendezvényének szónoka által okozott felháborodást azzal, hogy az exelnök szavazóit tengeren úszó szeméthegynek minősítette, Trump egy kukásautóba szállva kezdett kampányolni. Ezzel elvette a jelenlegi elnök szavainak élét, sőt, gúnyt űzött belőle, ráadásul megmutatta – ha nem is ő, a marketingstratégái biztosan –, hogy képes frappánsan reagálni az ellenfél állításaira. A helyzet megfelelő kezelése Trump felé irányította a szavazókat a hasonló helyzeteket görcsösen és protokollszerűen kezelő Harristől.
Íme egy videó Trump kukásautós mutatványáról, amellyel újabb pontot szerzett a szavazóknál, főként a fiatalabbaknál:
Összegzés
A fenti nyolc faktor összességében jelentősen hozzájárult a Joe Biden alelnökeként dolgozó Kamala Harris választási vereségéhez, valamint az összességében népszerűtlen és megosztó, ám hatékonyan kommunikáló Donald Trump győzelméhez. A legfontosabb tényező az elsőként említett gazdasági hanyatlás volt a szavazók döntésében, ugyanis a választók közérzetét a legmarkánsabban a saját anyagi helyzetük formálja – csakúgy, mint Magyarországon.
A fenti tényezők fontos tanulságul szolgálhatnak európai viszonylatban is. A populizmus működik, ám nem mindegy, hogy a jelölt alantas vagy hasznos célokra használja fel a rendelkezésre álló kampányeszközöket.
