November 5-én minden eldől.
Kamala Harris és Donald Trump fej-fej mellett áll, ezért mutatunk pár jelet, amit érdemes figyelni a választások kapcsán.
Hogyan működik az amerikai elnökválasztás?
Az Egyesült Államok választási rendszere igen bonyolult, ezért ebben a cikkben
megpróbáljuk egyszerűen elmagyarázni a működését.
A nehézséget az adja, hogy az USA-ban nem közvetlenül választják az elnököt, hanem úgynevezett elektorokon keresztül.
Ezért lényegileg mindegy lesz, hogy országosan Harris, vagy Trump kapja-e a több szavazatot.
Az elektori rendszer lényege, hogy minden államban elektorokat választanak közvetlenül az emberek. Az elektorok pedig kötött mandátummal szavaznak majd közvetlenül az elnökjelöltekre. Ezért Amerikában
az egyes államok eredményeit kell csak figyelni.
Két állam kivételével (Maine és Nebraska) a győztes mindent visz, azaz ha csak egy szavazattal is nyeri egy jelölt az adott államot, annak összes elektora majd rá fog szavazni.
Az elektorok számát lakosságarányosan határozzák meg.
Minden államnak annyi elektora van, mint amennyi képviselője az Egyesült Államok Kongresszusában ül. A kongresszusnak két háza van. Az alsóházban (Képviselőház) lakosságarányosan vannak a képviselők, míg a felsőházba (Szenátus) minden állam 2-2 szenátort delegál. Magyarul annyi elektora van egy államnak, ahány képviselője az USA Képviselőházában +2.
A legnagyobb állam Kalifornia 54 elektorral. A legkisebb hét államnak a minimális 3 elektora van (Alaska, Delaware, District of Columbia, Észak Dakota, Dél Dakota, Vermont, Wyoming).
Összesen 538 elektort választanak, így
a győzelemhez 270 elektort kell összegyűjteni.
Hogy állnak az egyes államok?
A fentiekből következik, hogy felesleges nézni az országos eredményt, csak az egyes államokat kell figyelni, de azokból sem mindegyiket. Ennek az az oka, hogy az államok túlnyomó többségénél akkora többségben van az egyik párt, hogy lényegileg előre borítékolható, ki fogja nyerni.
A választások ezért az úgynevezett csatatérállamokban, vagy billegő államokban fognak eldőlni. Ezekből jelenleg hetet tartanak számon:
- Pennsylvania (19 elektort ad)
- Észak Karolina (16)
- Georgia (16)
- Michigan (15)
- Arizona (11)
- Wisconsin (10)
- Nevada (6)
Ugyanakkor ezt már érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a billegő államokat a korábbi választások eredményei alapján állapítják meg, de ezek változni tudnak.
A legfrissebb kutatás szerint például Harris vezet 3 százalékkal (tehát még hibahatáron belül) Iowa-ban, holott ezt az államot még 2020-ban is 8 százalékkal nyerte Trump.
Tehát a billegő államok mellett érdemes lesz figyelni Iowa-ra is! Azt ugyanakkor érdemes fejben tartani, hogy mindössze 6 elektort ad ez a pici állam, így döntő jelentősége nem lesz az itteni eredménynek, de ilyen szoros választás esetén még fontos is lehet.
Szakértők a fentiek miatt úgy számolnak:
Ne felejtsük el, 270 kell a győzelemhez! És Trumpnál akár ki is vonhatjuk Iowa 6 elektorát, hiszen ez nem tűnik ennyire biztosnak.
Érdemes fennmaradni kedden éjjel?
Röviden: nem.
Ugyanis az első eredmények magyar idő szerint szerda hajnali 3 után jöhetnek a keleti parti államokból. A nyugati parti eredmények inkább csak 8 után kezdenek majd szivárogni. Sok helyen megindultak a levélszavazatok és azok összeszámolása még további időt vehet igénybe.
Itt érdemes azt is rögzíteni, hogy az Egyesült Államokban nem országos, hanem állami szinten szervezik meg az elnökválasztásokat is. Azaz – kis túlzással –, ahány állam, annyi módon számolják majd a voksokat. Emiatt lesz, ahol szinte azonnal tudni fogjuk a végeredmény az urnazárás után, de lesz, ahol akár napokat is kell majd rájuk várni.
Az tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy
magyar idő szerint szerda reggel előtt nem lesznek megbízható eredmények.
Akárki is lesz a győztes, január 20-án fogják beiktatni. Addig Joe Biden ügyvezető elnökként fogja vezetni az USA-t.
Kapcsolódó cikkünk:
Emberek megverésével fenyegetőzött Trump, de ami ezután következett, arra nincsenek szavak (+videó)
