Matolcsy MNB-je szétszedte Orbán hamis ábrándjait.
Orbánék a rezsivédelmi alapot lékelik, hogy pénzhez jussanak
A kormány a rezsivédelmi alapból 2023-ban összesen 2282 milliárd forintot fordított különböző kiadásokra. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint ebből 298 milliárd forintot olyan célokra használtak fel, amelyek nem kifejezetten „rezsivédelmi” jellegűek voltak. Tehát
eltértek a költségvetési törvény által megszabott felhatalmazástól.
Mindez a jegybank legutóbbi költségvetési jelentéséből derült ki. Az MNB szakértői részletesen vizsgálták a 2022-es kiadásokat is, és megállapították: akkor az állam „rezsivédelem” címen 699 milliárd forintot költött. A 2023-as elemzés alapján a kiadások 13 százaléka eltérő célokra ment, és ha 2022-ben is hasonló, 10-15 százalékos pontatlanságot feltételezünk, akkor
további 70-100 milliárd forint költésével lehet számolni
– hívta fel a figyelmet a Népszava.
Más célokra „használta fel” a pénzt a magyar kormány
Ám a történetnek itt még nincs vége. Mint írták, az MNB-ben úgy kalkuláltak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után az idei évben további 996 milliárd forintot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés rezsivédelmi alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra, a többit
- cégek,
- önkormányzatok,
- egyházak,
- civil szervezetek kapják meg.
Jelezték, hogy az MNB szerint az alap bevételei várhatóan 1125 milliárd forint körül alakulnak, tehát az év végén 129 milliárdos megtakarítás jelentkezik. A jegybank szakemberei szerint a 129 milliárd forint jelentős részét felhasználhatják, akár az eredeti céloktól eltérően is.
500 milliárdot pakolnak ki az alapból Orbánék
Így az MNB arra figyelmeztetett, hogy prognózisuk szerint az Orbán-kormány ezúttal is elszórja a pénzt az év végi költekezésben. Amennyiben vázolt forgatókönyvük megvalósul, úgy a 2022–2024 közötti három évben Orbán Viktor kormánya
mintegy 500 milliárd forintot szórhat szét a rezsialapból,
mégpedig úgy, hogy annak semmi köze nem lesz a rezsivédelemhez. Azt írták, az 500 milliárd forint nagyságrendileg az éves 400 milliárdos családtámogatási kiadások 125 százaléka, vagy az oktatás ügyét felügyelő-finanszírozó Klebelsberg Központ idei 750 milliárdos kiadásainak a kétharmada.
Forrás: népszava.hu
Mire kellettek a kormánynak a különadók?
Emlékeztettek, a kormány a rezsivédelmi alapot még azzal a céllal hozta létre, hogy enyhítse az orosz–ukrán háború következtében drasztikusan megemelkedett energiaárak hatásait, hogy ezzel – állították – ne a lakosságot terheljék. Az Európai Unió döntése alapján az orosz energiahordozóktól való függés megszüntetése után az európai gáz- és áramárak jelentősen emelkedtek.
Ennek ellensúlyozására a kormány létrehozta a rezsialapot, amelyet részben a költségvetési forrásokból, részben pedig különadók kivetésével finanszíroztak, amely többek között az energia-, távközlési-, légiközlekedési- és gyógyszeripari ágazatokat érintette.
Ugyan a különadók bevezetését a kormány „háborús extraprofit-adóként” kommunikálta, ennek ellenére ezek az adók
olyan iparágakat is érintettek, ahol nem feltétlenül keletkezett extraprofit.
Ezek a vállalatok vagy a bevételeik növeléséből, vagy a nyereségük csökkentéséből fedezték az adóterheket, amely szintén hozzájárult az infláció növekedéséhez. Jelezték, ezért is nehezen érthető, hogy 2023-ban a kormány 298 milliárd forintot olyan célokra költött el a rezsialapból, amelyek
nem kapcsolódtak közvetlenül az eredeti célokhoz, továbbá fokozták az inflációt is.
Kapcsolódó: Egyetlen súlyos ábrán Magyarország rekordja: Sötétbe borult az ország
Az MNB adatai szerint az alap 2022-ben és 2023-ban is többlettel zárt, összesen 330 milliárd forintnyi bevétel keletkezett, amely azt jelzi, hogy a különadók túlzott mértékűek voltak.
Lantos Csabáék kaptak 1,6 ezermilliárd forint közpénzt
Azt írták, figyelemmel kísérték a Magyar Közlönyben megjelent határozatokat is, és számításaik szerint a kormány 2023-ban 2414 milliárd forintot fizetett ki a rezsialapból. Ennek jelentős része, 1062 milliárd forint, az állami MVM-hez került
az orosz gázszámlák kiegyenlítésére.
További 359 milliárd forintot a távhőszolgáltatóknak fizettek ki, amely közvetve szintén energiaügyi célokat szolgált. Azonban a kifizetések közel 30 különböző címzettet érintettek, főként minisztériumokat és egyéb szervezeteket, amelyek sok esetben
nem energiaügyi feladatokat láttak el.
Példaként megemlítették, hogy a Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztérium 1,6 ezermilliárd forintot kapott (!), amelyet különböző fejlesztési és működési célokra fordítottak, mint „az energia- és klímapolitikai modernizáció” vagy a vízművek támogatása.
A második legnagyobb összeg – 184 milliárd forint – a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz került, amely számos intézményt támogatott ebből a pénzből: egyebek közt
- a katasztrófavédelmet,
- rendőrséget,
- egészségügyi intézményeket,
- valamint nevelőszülői hálózatokat.
Emellett több száz milliárd forintot osztottak ki más minisztériumoknak: jutott pénz a honvédelmi, a közlekedési, a kulturális és az innovációs tárcáknak is.
Rámutattak, hogy a kifizetések döntő részében – különösen az MVM-hez és távhőszolgáltatókhoz nem kapcsolódó összegek esetében –
megkérdőjelezhető, hogy ténylegesen az energiaszámlák csökkentését szolgálták-e.
Az érintett intézmények gyakran igyekeznek jogszabályi indoklással alátámasztani a rezsialapból kapott pénzek felhasználását. Az esetek egy része nem is kapcsolódik közvetlenül a lakossági rezsiköltségek csökkentéséhez – hívták fel a figyelmet.
