Jelentős díjváltozások lesznek a kormányzati intézkedések miatt.
2024. október 1-től folytatódik a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások sora. Ezúttal a devizaváltásokat terheli egy új, 0,45 százalékos, de legfeljebb 20 000 forint értékű állami elvonás, „kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték” címén. A változásokat a bankok eltérő időpontokban vezetik be és egyelőre csak a vállalkozói ügyfeleik számláit terhelik meg. Jövőre azonban
a lakosság is fizetni fogja ezt az új illetéket
– hívta fel a figyelmet közleményében a biztosdöntés.hu.
A bankok fele már áthárítja az új állami terhet a vállalkozókra
Mint írták, a pénzügyi tranzakciós illetéket 2024. augusztus 1-től emelte meg a kormányzat, a korábbi 0,3 százalékos, tranzakciónként legfeljebb 10 000 forint mértékről 0,45 százalék, tranzakciónként legfeljebb 20 000 forint mértékre. Jelezték, hogy a plusz terhet a lakosság felé az idei évben még nem háríthatják át a bankok.
„Már júliusban ismert volt, hogy az illetékemelést egy új illetékfajta is kíséri majd 2024. október 1-től, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték címén”
– mutatott rá Gergely Péter, a gazdasági szakportál pénzügyi szakértője.
Ezt a devizaváltás, devizakonverzióval vásárolt egyes értékpapírok vétele és a konverzióval járó swap (csereügylet) megbízás esetén kell megfizetni. A lakosság az év végéig mentesül ennek megfizetése alól, azonban
a vállalkozásoknak már most számolniuk kell az újabb teherrel.
Megjegyezték, amennyiben a tranzakciót tranzakciós illeték is terheli – ilyen például egy devizaátutalás, vagy konverzióval járó készpénzfelvétel bankszámláról –, akkor mindkét illetéket meg kell fizetni.
Kiemelték, hogy ez alapján akár 1,35 százalékos is lehet az állami elvonás mértéke a két illeték összeadódásakor.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre nem vonatkozik a tranzakció első 50 000 forintjára érvényes pénzügyi tranzakciós illetékmentességi határ, így azt már az első forinttól fizetni kell minden egyes devizaváltás (konverzió) esetén.
Kinek kell fizetnie?
Az illetéket azonban nem az ügyfélnek, hanem
- a banknak,
- pénzügyi szolgáltatónak,
- valutaváltónak kell bevallania és megfizetnie az állam felé.
Ugyanakkor – jelezték –
nincs megtiltva, hogy ezt áthárítsák a pénzügyi szolgáltatók az ügyfeleikre,
ezért – ahogy az eddigi példák is mutatják a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban – arra lehet számítani, hogy végső soron ezt az új terhet is az ügyfelek fizetik majd meg – hívták fel a figyelmet.
Készülhet a lakosság: mélyen a zsebébe kell nyúlnia mindenkinek
Azt írták, az év végéig érvényes, lakossági áthárítási tiltás miatt a bankok elkezdték áthárítani a devizaváltást terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket a vállalkozói ügyfeleikre, de ebben a folyamatban jelenleg nem egységesek.
A portál gyűjtése alapján jelenleg az alábbi bankok hárítják át ezt az új állami elvonást az ügyfeleikre:
- Erste Bank: 2024. október 1-től
- K&H Bank: 2024. október 30-tól
- MagNet Bank: 2024. október 1-től
- OTP Bank: 2024. október 1-től
- UniCredit Bank: 2024. október 1-től
Nem tett közzé még ilyen változtatást a nagy bankok közül a CIB Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank.
A lakossági ügyfelek az év végéig biztosan mentesülnek az új díj megfizetése alól, ám később – bankonként valószínűleg eltérő dátumtól – nekik is meg kell majd fizetniük ezt az új illetéket.
A tranzakciók fajtájától függ az együttes állami elvonás
A közlemény szerint az alábbi tranzakciók esetén kell megfizetni az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, továbbá az eddig is meglévő pénzügyi tranzakciós illetéket együttesen, a banki díjon felül, amely a következő mértékű lesz:
- devizaátutalás forintszámláról vagy más devizanemű számláról belföldre vagy külföldre: 0,9 százalék, maximum 40 000 forint;
- készpénzfelvétel belföldön vagy külföldön, a számla devizanemétől eltérő valutában: 1,35 százalék, amiből a 0,45 százalékos díjrész 20 000 forintban maximalizált;
- valutaváltás: 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint;
- külföldi devizanemben végzett bankkártyás vásárlás boltban vagy webáruházban: továbbra is ingyenes, de legfeljebb évente egyszeri 500 forint lehet, korlátlan számú tranzakció után (a legtöbb bank elengedi ennek áthárítását);
- deviza alapú magyar állampapírok államkincstári vásárlása: továbbra is ingyenes;
- Revolut, Wise és más külföldi, határon átnyúló fizetési szolgáltatók díjai: az eddigi gyakorlat szerint ezek a szolgáltatók nem hárították át a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, így elképzelhető, hogy a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékkel sem teszik majd ezt – ismertették.
A devizaváltásról: marad a kedvező árfolyam?
A Revolut és Wise a magyar bankokénál kedvezőbb devizaárfolyamai miatt számos magyar ügyfél ezeknél a szolgáltatóknál váltotta a pénzt konverziót igénylő művelet esetén. Ennek megakadályozására az utóbbi két évben egyre több bank, az Erste, a Gránit Bank és az OTP Bank vezetett be meghatározott havi keretig nagyon kedvező árfolyamot a lakossági ügyfelei számára.
Kedvezőbb átváltást biztosít a Raiffeisen Bank is a mobilalkalmazás- vagy az internetbank-szolgáltatáson keresztül.
Ha az ügyfél ezekkel a szolgáltatásokkal vált devizát két alszámlája között, akkor ugyancsak meg kell fizetni a 0,45 százalékos, 20.000 forintban maximált kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ezzel azonban még mindig kedvezőbb marad az árfolyam, tehát még az új állami elvonással együtt is megéri a pénzt átváltani ezekkel a szolgáltatásokkal.
Az OTP Banknál a kedvező devizaárfolyamos szolgáltatás a forintszámláról történt, külföldi bankkártyás költésekre is vonatkozik, ez esetben nem kell megfizetni ezt az új, kiegészítő illetéket.
Gergely Péter úgy látja, valószínű, hogy ezen kedvezményes árfolyamok továbbra is megmaradnak, főleg, ha a Revolut és a Wise nem vezeti be a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ebben az esetben ugyanis a magyar bankok eleve hátrányosabb helyzetbe kerülnek az új elvonás áthárítása miatt.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy erre vonatkozóan legkorábban november elejétől lehet majd pontosabb információkhoz jutni, hiszen a bankok ekkor kezdik majd közölni a januártól érvényes lakossági hirdetményeiket, melyek az áthárítást tartalmazhatják majd.
