Egy jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga (lenne).
Válaszokat várnak a magyar kormánytól
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) befogadta a hazai oktatási szakszervezetek közös panaszát. Az eljárás során
a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia arra,
- mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának,
- valamint bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására
– közölte a Magyar Helsinki Bizottság a honlapján.
Emlékeztettek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz civil jogvédők segítségével. Panaszuk lényege, hogy a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának – hívták fel a figyelmet.
„Ezzel a kormány maga hajszolta bele polgári engedetlenségi akciókba a pedagógusokat.
Az iskolai tiltakozásokat aztán fenyegetéssel és aránytalan megtorlásokkal, így azonnali felmentésekkel sikerült letörnie”
– írták.
Miért sztrájkoltak a pedagógusok?
Felidézték, hogy a pedagógus-szakszervezetek 2021 óta szerettek volna sztrájkolni
- jobb munkakörülményekért,
- magasabb bérekért
- és az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért.
A bíróság helyett már a kormány dönt Magyarországon?
„A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. A felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról (tehát arról, hogy mik azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt is), a kormány a járványhelyzetre hivatkozva 2022. február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat.
Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, és hány tanórát kell megtartani.
Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni”
– jelezték közleményükben.
Mint írták, az új (azóta már törvénybe is iktatott) szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. Megjegyezték, hogy a kormány egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljes körű oktatás idején.
„Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas”
– mutattak rá.
Azt írták, a PSZ és a PDSZ kimerítette az összes hazai jogorvoslatot, ezért 2022 szeptemberében
a strasbourgi bírósághoz fordultak a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével.
A sztrájk alapjog, még ha ezt a magyar kormány nem is akarja tudomásul venni
Felhívták a figyelmet arra, hogy
a sztrájk alapjog,
amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd az egyesülési jog egyik részjogosítványaként.
Kiemelték: az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert
jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé.
Ezentúl kifogásolták a rendeleti jogkorlátozás arányosságát is: a tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna – jelezték.
„Mint az illiberális állam annyi más területén,
a jogszabály betűje itt is ellentétben áll alapjogaink lényegével”
– írták.
Új, biztató fejleményként értékelték, hogy a strasbourgi bíróság „kommunikálta a panaszt” a magyar állam felé. Vagyis megküldte a szakszervezetek beadványát a kormánynak észrevételezésre, így az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosok erre reagálhatnak, és ezek után dönt majd a strasbourgi bíróság a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról – áll a közleményben.
(helsinki.hu nyomán)
