Olyan árvíz jöhet a Dunán, amilyenre rég nem volt példa.
A következő napokban nagyon durva esőzés várható Ausztriában, többek között a Duna vízgyűjtő területein is – ezt pedig mi is megérezzük majd, olyan árvíz jöhet.
A Duna vízgyűjtő területén már most árvíz érkezésére figyelmeztetnek
A Duna magyarországi szakaszán, ahol jelenleg kifejezetten alacsony a vízállás – Budapesten mindössze 137 cm – napokon belül jelentősen emelkedik a vízszint – derült ki az Országos Vízjelentő Szolgálat tájékoztatásából. A fővárosi szakaszon például
szeptember 17-re már 565 cm-es vízállást várnak a jelen állás szerint.
Nagybajcsnál szerdán 183 centis vízállást mértek, hat nap múlva viszont már 600 centit várnak.
Ez ugyan még változhat: alacsonyabb és magasabb is lehet, ám a tendencia már látható. A budapesti szakaszon egyébként 620 cm-nél van elsőfokú készültség, akkor zárják le a rakpartokat, ha a folyó átlépi ezt a szintet.
Budapestet is elérheti az árhullám
A Nagybajcsnál előre prognosztizált adatokból úgy tűnik, hogy
Budapesten sem áll meg 565 centinél a vízszint.
Az emelkedés olyan mértékű, hogy az előrejelzés szerint Nagybajcsnál már szeptember 15-én meghaladhatja az elsőfokú árvízvédelmi készültséget, majd a rá következő két napban a másodfokút is.
A durva emelkedést és a várható árvizet az elképesztő mennyiségű csapadék okozza. Az időjárás-előrejelzésekből jelenleg annyi látható, hogy a következő 4-5 napban ritkán látott mennyiségben esik majd az eső a vízgyűjtő területekre.
A következő hat napban a Duna vízgyűjtő területein belül az Innen 35,1 milliméter, a Traun és Ennsnél 63,4 milliméter, a Bécsi-medencében 71,6 milliméter, a Morvánál 69,4 milliméter napi (!) csapadékátlagra számítanak.
Ausztriában napok óta a közelgő árvíz a téma
Az osztrák meteorológiai oldalakon már napok óta arról cikkeznek, hogy
súlyos árvizet okozhat az a csapadékmennyiség, ami a következő napokban eléri a térséget.
A kérdés mindössze az, hogy az összes várható csapadék eső formájában érkezik-e, vagy lesz, ami a magasabb tájakon havazást eredményez. Ha ugyanis a várható csapadék egy része hó formájában érkezik meg, akkor az nem okoz víztöbbletet a folyókban.
(Kiemelt képünk illusztráció)