Az Orbán-kormány megszállott stadion- és sportcsarnoképítő. Mutatjuk, eddig mennyi közpénz ment el ezen célokra!
Immár a 27. stadionépítési projekt van folyamatban 2014 óta, hamarosan az is lezárul.
Az elmúlt 10 év kormányzati stadionmérlege így már horribilis összeg,
600 milliárd forint közpénz „bebetonozása”.
Félelmetes kép rajzolódik ki
2014 óta 600 milliárd forintnyi közpénzt költött el a kormány stadionok építésére – foglalta össze a G7 portál.
Jelenleg a 27. stadion építése zajlik, a nyíregyházi szurkolók igencsak csalódottak voltak, hogy nem ott rendezték meg az NB I harmadik fordulójának meccsét. A sportlétesítmény ugyanis még mindig nem készült el.
Annak dacára, hogy
a vezetőség nyilatkozata szerint elkészült a létesítmény, a szurkolók ezt nem hiszik el.
A beszámolók szerint volt ugyanis aki saját szemével látta, nincs még olyan állapotban a stadion, hogy ott mérkőzéseket lehessen játszani.
Minden Felcsútról indult
Az első közpénzből felhúzott stadion a felcsúti Pancho Aréna volt, ami egy röpke TAO-támogatásokkal kapcsolatos vita után megépült a mi pénzünkből Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc focialapítványa részére.
Az átadást követő egy hónapon belül pedig átadták az első „egyedi kormánydöntés alapján” megépült stadiont, a 13 milliárdos költségvetésű debreceni Nagyerdei Arénát és a budapesti Groupama Arénát is.
Ekkor hozták létre a nemzeti stadionfejlesztési programot, amely 24 további projektet ölelt fel – összegezte a portál.
Indokolt felújítások helyett brutális közpénz-kifolyatás
Az vita felett állt az elmúlt két évtizedben, hogy a magyarországi futball-létesítmények rossz állapotúak és megérettek a felújításra, de a kormányzati gőzhenger a szükséges felújításokat jócskán túlszárnyalta.
Nemcsak átestek a ló túloldalára, de több brutálisan drága sportlétesítmény esetén ki is derült, hogy
nincs olyan kihasználtságuk, ami indokolta volna megépítésüket.
Csak Budapesten hét stadiont építettek, illetve újítottak fel az elmúlt években.
„Egy ennél nagyobb város, illetve liga sem tart el ennyi stadiont. Nem véletlen, hogy sokszor – egyszerűen a gazdasági racionalitás miatt – még a nagyobb csapatok is közös arénán osztoznak: Olaszországban kifejezetten bevett gyakorlat ez, de van rá példa Svédországban, Svájcban, Belgiumban és a régiós országok közül Csehországban, illetve Romániában is”
– mutatott rá a portál.
A sportkiadások legnagyobb része erre ment el
2020-ig 23 stadiont adtak át összesen bruttó 350 milliárd forintért, a legdrágább a Puskás volt közel 190 milliárddal. Utána kicsit lassult a folyamat.
A legmagasabb stadion kivitelezési költség nem a futballhoz kapcsolódott. Az atlétikai stadion 2023-ban került átadásra, és végül és végül 200 milliárdba került.
Az UEFA adatai szerint a 2024-es Európa-bajnokságon részt vevő országok közül csupán háromban építettek több stadiont, mint Magyarországon. Előttünk Törökország, Anglia és Németország szerepel. Ezt úgy számolták, hogy a magyarországi 27-ből csak a 14 legnagyobb beruházást vették figyelembe. Ha az összeset számításba vennék, csak Törökország előzne meg minket – írta a lap.
