A nyaralás rengeteg magyar számára maradt álom.
Sokkoló adatokat tett közzé a „nyaralási szegénységről” az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC). Hazánkban a munkavállalók jelentős része nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen, mert nincs elég pénze rá.
2022-ben Magyarországon a dolgozók 24,3 százaléka járt így
– derült ki friss felmérésükből.
Több EU-s országot hasonlítottak össze
Az ETUC július végén hozta nyilvánosságra tanulmányát. A felmérésben a 2021-es és 2022-es adatokat vetették össze. Az Európai Unió országai közül Olaszország van a legrosszabb helyzetben (körülbelül 6 millió fő). Ám utána Romániát (35,8 százalék) , Ciprust (24,9 százalék) és Görögországot (24,8 százalék) követően Magyarországon a legelkeserítőbb a helyzet.
Hazánkban
1 455 824 ember érintett (24,3 százalék).
Ez a szám még rosszabb, mint a megelőző 2021-es évi, ahhoz képest ugyanis több mint 82 ezerrel nőtt azok száma, akiknek nem fér bele az egyhetes szabadság a naptárba.
Az adatokból kitűnik, hogy minden ország esetében igaz, hogy 2021-ről 2022-re nőtt azoknak a száma, akiknek a pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az egy hetes nyaralást. Írországban a legnagyobb a növekedés 3,83 százalékkal, a második Franciaország 2,48 százalékkal. Magyarországon ez az érték 1,58 százalék.
A helyzet várhatóan tovább romlik majd
A szervezet a tanulmánnyal kapcsolatban megállapította,
„a 2023-as adatok még ennél is rosszabbak lehetnek, miután tavaly nyáron a nyaralási költségek rekordnövekedtek, és a tavalyi reálbérek az EU-ban a profitvezérelt infláció miatt csökkentek”.
Ezért marad sokak számára álom a nyaralás
Megírtuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentése szerint 2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára tavaly májushoz képest 1 százalékkal nőtt, ezen belül
- a cukoré 29,6,
- a csokoládé és kakaóé 9,8,
- a gyümölcs- és zöldségléé 9,5,
- a büféáruké 8,8,
- a sertéshúsé 8,6,
- az éttermi étkezésé 8,1,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 5,6 százalékkal drágultak.
A tojás ára 22, a liszté 19,6, a tejtermékeké 11,6, a száraztésztáé 10,6, a tejé, valamint a kenyéré 9, a sajté 7,4, a baromfihúsé 6 százalékkal csökkent – tudatta a KSH. Ugyanakkor a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak. Ezen belül
- a hírközlési szolgáltatások 14,1,
- a lakbér 12,8,
- a testápolási szolgáltatások 10,5,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,3,
- az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8,
- a lakásjavítás és -karbantartás 9,7,
- a sport- és múzeumi belépők 8,2,
- az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal kerülnek többe
– részletezték.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,5, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 6,4, a mosó- és tisztítószereké 2,7, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal növekedett. A háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,6 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 4,8, a konyha- és egyéb bútoroké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,4, a szobabútoroké 1,7 százalékkal nőtt.
A járműüzemanyagok 9,2 százalékkal drágultak éves összevetésben – ismertette a KSH.
(Kiemelt képünk illusztráció)
Kapcsolódó:
Ijesztő adatokat közölt a KSH: Ismét megugrott az infláció, durván elszabadultak az árak
