Túlzottdeficit-eljárás indult Magyarországgal szemben.
Hét európai uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indult pénteken eljárás a túlságosan magas államháztartási hiány miatt, Románia esetében pedig folytatódik – írta meg a Szabad Európa.
Hivatalos: túlzottdeficit-eljárás indult az Orbán-kormánnyal szemben
A döntést az Európai Tanács hozta, a testület soros elnökségét július elseje óta a magyar kormány tölti be.
Az eljárásokhoz még júniusban tette meg az első lépést az Európai Bizottság a hét tagállamnál. Majd a tanács egy tanácsadó szervének júliusi véleménye után tette a testület asztalára a javaslatot. A keddi határozat után
ajánlást adnak a kiigazítási pályára és a túlzott hiány megszüntetésének határidejére.
Az EU közös gazdasági szabályainak része, hogy
egyetlen tagnál sem lehet nagyobb a hiány 3 százaléknál
– tehát a bruttó nemzeti össztermékhez, a GDP-hez képest maximum 3 százalékkal többet költhet az állam, mint amennyi bevétele van, a különbséget adósságból fedezve.
Emellett a tagállamok adóssága sem lehet nagyobb, mint a GDP 60 százaléka.
Az unió ésszerű gazdálkodásra ösztönzi a tagállamokat
Az unió azt akarja elkerülni, hogy a tagállamok olyan helyzetbe kerüljenek, mint például a 2008-ban indult gazdasági válságban. Akkor
több ország magas hiánya és sok adóssága majdnem magával rántotta a többieket is.
Ezért végül közös pénzügyi mentőöveket kellett dobálni. Az adott tagállamnak sem jó, ha rengeteg adósságot dob a következő nemzedékek nyakába és sokat kell költenie kamatkiadásokra.
Az eljárásokat a koronavírus-járvány miatt 2020-tól felfüggesztették. Az Európai Bizottság tavaly visszahozta volna ezeket, de a tagállamok nem tudtak időben megegyezni a részletekről egymással és az Európai Parlamenttel (EP).
A végső szabályokról 2024. februárban egyezett meg a miniszteri tanács és az EP, majd áprilisban szavazták meg azokat. Azoknak az országoknak, amelyeknek az
- adóssága magasabb a bruttó nemzeti össztermékük (GDP) 90 százaléknál, átlagosan évi 1 százalékot kell faragniuk rajta,
- 60 és 90 százalék között pedig felet.
Emellett a GDP-hez képest 3 százaléknál nagyobb államháztartási hiányt növekedés idején 1,5 százalékra kellene leszorítani, hogy ezzel olyan tartalékot képezzenek, amivel a nehezebb gazdasági helyzetre készülnek.
Orbánék akkora költségvetési hiányt hoztak össze, ami a Holdról is látszik
A magyar kormány az uniós csatlakozása évétől, 2004-től 2013-ig túlzottdeficit-eljárás alatt állt.
A magyar államadósság az Eurostat áprilisban nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 73,5 százalék volt. A probléma az, hogy 2022-höz képest 1,5 százalékot esett, bőven többet a megkövetelt fél százaléknál.
A deficit, azaz az államháztartási hiány 6,7 százalékra rúgott, rendre túllőve a kormányzati várakozásokat.
A hiány ráadásul 2020 óta nagyon magas, minden évben legalább a 3 százalékos határ duplája. Ezt egyszeri hatások is rontják, mint a járvány vagy a 2022-es választás előtti, ezer milliárd forintra becsült költekezés. Ám vannak tartós elemei is: például a 13. havi nyugdíj visszahozása az elöregedő Magyarországon.
Az adatok alapján csak az olasz kormány hozott össze magasabb hiányt.
Az Orbán-kormány 2023-ban 3,9 százalékra tervezte a hiányt, idénre, a szabályok visszavezetésének évére pedig épp a 3 százalékos uniós követelmény alá, 2,9 százalékra. Ehhez képest még az 5,2, majd
az 5,9 százalékra emelt 2023-as célt sem sikerült tartani, végül 6,7 százaléknál kötöttünk ki.
2024-re is módosult az eredeti, 2,9 százalékos terv: 4,5 százalékra, ráadásul ezt már áprilisra majdnem teljesen elérte a hiány. Magyarul az év végére szinte lehetetlen lesz tartani a kitűzött célt, hacsak nem tesz valamit a kormány – bevételeket növel (például több adót szed) és/vagy kiadásokat csökkent (például vág a juttatásokon).
Orbán Viktorék áprilisban 675 milliárd forint értékű állami beruházást halasztását jelentették be. Ám már most is látszik, hogy még ez is kevés lesz.
A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium még jövőre is 3 százalék feletti, 3,7 százalékos hiánnyal számol. Csak 2026-ra szorítaná le 2,9 százalékra – azaz épp választási évre tervezi, hogy visszafogja a költekezést.
