A Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán kaphattak feladatot a tárcavezetők.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek, valamint Bóka Jánosnak, az európai ügyekért felelős tárcavezetőnek meg kell vizsgálniuk a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés következményeit – értesült róla a 24.hu.
A történet érdekessége, hogy az ICC főügyésze napokkal korábban elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és Joáv Galant védelmi miniszterre. Mellettük a palesztin Hamász három vezetőjére is körözést adna ki. A főügyész szerint nekik büntetőjogi felelősségük van a Hamász Izrael elleni támadása óta elkövetetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
Kapcsolódó: Hadiállapot: Megszólalt Szijjártó az Izraelt ért brutális terrortámadásról
Reagált a kabinet a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán felröppent értesülésre
„Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem
egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét.
Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat”
– fogalmazott a Miniszterelnöki Sajtóiroda a 24.hu megkeresésére.
Arról ugyanakkor nem nyilatkoztak, hogy hazánk kezdeményezi-e a kilépést, amely mellesleg egy hosszadalmas folyamat. Egy ilyen döntésnek minden bizonnyal kedvezőtlen nemzetközi visszhangja lenne.
Emlékezetes, hogy a kancelláriaminiszter helytelenítette az izraeli kormányfővel szembeni intézkedést. Amennyiben a büntetőbíróság rábólint a Netanjahuval szembeni elfogatóparancs kiadására, úgy azt minden ICC-tagállamnak tudomásul kell vennie, aszerint kell cselekednie, ha az izraeli miniszterelnök felbukkanna.
Magyarországon nem hirdették ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot, azaz hazánkban így nem lehetne olyan letartóztatást elrendelni, amelyről az ICC döntött.
Bakó Bea alkotmányjogász részletezése szerint azonban
„az valóban igaz, hogy az ICC statútuma nincs kihirdetve Magyarországon, vagyis nincs külön törvény a nemzetközi szerződés hivatalos magyar szövegével.
Ez meglehetősen szokatlan, de ettől még nem jelenti azt, hogy Magyarország a statútumot ne ratifikálta volna, azaz Magyarországon ne lehetne, sőt, ne kellene Putyint az ICC elfogatóparancsa alapján letartóztatni.
Magyarország az ICC statútumát ugyanis nem törvényben, hanem egyszerűen országgyűlési határozatban erősítette meg – méghozzá az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben”
Kapcsolódó: Kiderült: Nagyon benézte Gulyás Gergely, mégis le lehet tartóztatni Magyarországon Vlagyimir Putyint
Ugyanis Putyin kapcsán is döntött a Nemzetközi Büntetőbíróság
2023 márciusában a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. Közleményük szerint az orosz elnök felelős a lakosság, azon belül is a gyermekek jogellenes kitoloncolásáért és jogellenes áthelyezéséért Ukrajna megszállt területeiről az Orosz Föderációba.
Kapcsolódó:
Megjött Putyinék dermesztő válasza a Nemzetközi Büntetőbíróság körözésére
