Nehezen magyarázható a Mol többmilliárdos nyeresége.
Többek között az irreálisan magas bevételek, valamint a hiányos nyilvántartás miatt is egyre több zűrt okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Mint a Szabad Európa cikkében jelezte, a vállalatnak nem lenne szabad ekkora profitot termelnie, ugyanis azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései.
Gyanút fogott a kormány a Mol bevételei miatt
Amennyiben pedig az EU úgy döntene, hogy az ügyben eljárást indít, úgy
nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt összehozott többmilliárdos nyereséget.
A lap birtokába került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült a törvények szerint elkészítenie, de a könyveléssel is gondok adódtak. Az iratok tanúsága szerint Lantos Csaba energiaügyi miniszter tárcája kemény figyelmeztetést is címzett a MOHU-nak.
Kemény figyelmeztetést küldött az Energiaügyi Minisztérium
Mint ismert, a MOHU működésének alapját egy 35 éves koncessziós szerződés képezi, amely elvileg szükséges volt a Mol beruházásainak megtérüléséhez. Azonban a vállalat már az első fél évben több milliárd forintos nyereséget könyvelt el, amely komoly kérdéseket vet fel.
A MOHU éves beszámolójában számos hiányosságot tár fel az Energiaügyi Minisztérium: a beszámolóban szereplő adatok alapján nem voltak megfelelően nyomon követhetők a hulladékáramok, a pénzügyi mutatók is problémásak voltak.
A minisztérium kiemelte: a nyilvántartások hiányosságai miatt nem lehetett szakmailag értékelni a beszámolót, és felszólította a MOHU-t, hogy ezeket a feladatokat törvény által előírt kötelezettségként kezelje.
„A feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség”
– közölte a szaktárca.
Korábban még jogszabályt is módosítottak Orbánék
Emlékeztettek, az állam többször is a MOHU segítségére sietett. Tavaly, amikor a Mol nem szerezte meg időben a szükséges környezetvédelmi és fémkereskedelmi engedélyeket, a kormány jogszabályt módosított, hogy a cég alvállalkozói is rendelkezhetnek ezekkel az engedélyekkel.
Emellett a hulladéktörvényt is módosították, hogy a MOHU-nak ne kelljen megvásárolnia a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, amivel milliárdos tételt spóroltak meg.
A hulladékpiac döntő része a MOHU alvállalkozójaként működik, amely komoly változásokat eredményezett a szabadpiac megszűnésével. Az új rendszerben ugyanis
a vállalatok csak a MOHU feltételei szerint működhetnek.
További hiányosságokat állapítottak meg
Ezenfelül a MOHU pénzügyi beszámolójában is találtak hiányosságokat: a cég 2023-ban 115 milliárd forint EPR-díjat számlázott ki és 95,4 milliárd forint költséget számolt el, amellyel mintegy
19,6 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
A minisztérium jelezte, egy uniós eljárás során nehéz lesz megindokolni, miért volt szükség 35 éves koncesszióra, ha a cég ilyen rövid idő alatt ekkora nyereséget termelt. Az Energiaügyi Minisztérium nem javasolta a MOHU beszámolójának elfogadását, és
a teljesítésigazolást sem állította ki a 2023-as évre.
Az Európai Bizottság évek óta figyelemmel kíséri az ügyet, és a pontatlan nyilvántartások miatt továbbra is vizsgálja a hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatos ügyeket. A MOHU és az Energiaügyi Minisztérium közötti feszültségek, valamint a rendszer hiányosságai továbbra is komoly kihívások elé állítják mindkét felet.
