Szijjártó Péter bejelentette, hogy folytatódhat az oroszok beruházása Pakson.
„Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is. A paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható”
– közölte hétfőn Szijjártó Péter.
Az oroszok paksi beruházását kivették a szankciós csomagból
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján nyilatkozott. Elmondta, hogy
elfogadták a tizennegyedik szankciós csomagot,
ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása – ez persze felveti azt a kérdést, hogy akkor miért szavazta meg a magyar kormány?
Szijjártó úgy fogalmazott: hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy
„megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát”.
Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását.
A tizennegyedik szankciós csomagban nem szerepel a paksi bővítés
„Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól”
– tette hozzá.
„Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok – , akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem”
– fűzte hozzá.
Szijjártó szerint a szankciós csomag elhibázott
A külügyminiszter kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.
„Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást”
– mondta.
Ez persze ebben a formában nem igaz: a kormányok engedélye továbbra is szükséges egy nemzeti atomenergetikával foglalkozó cégnek, hogy külföldi beruházásban részt vehessen. A Siemens Energy a német kormány tilalma miatt nem vehet részt a paksi beruházásban.
„Gyakorlatilag ezen általános mentességgel
olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában,
és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai”
– fokozta még optimizmusát a külügyminiszter.
Szijjártó szerint „háborús hisztéria” van az unióban
A miniszter arra is kitért a „háborús hisztéria” illusztrálására, hogy a vitában
„már nemcsak, hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják. A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni”
– tette hozzá.
Szijjártó úgy látja, hogy a magyarországi választási eredmény világos megerősítést és kötelezést is adott a kormány számára, hogy kiálljon a béke mellett. „Ezért mi a fegyverszállítások helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk továbbra is” – mondta.
A tárcavezető azt is közölte, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz. Ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.
„És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak” – fogalmazott.
Majd mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, hozzátéve, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.
Valójában Orbánék azért erőltetik a szerb EU-csatlakozást, mert a legfontosabb szövetségesük az oroszbarát Aleksandar Vučić a déli szomszédunk egyeduralkodója.
Orbánék nem először szidják az uniós szankciós politikát
Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lépett életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követte február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés. Mint ismert, az Orbán-kormány Magyarország számára „átmeneti” mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra.
Így az elmúlt két évben is orosz kőolajat és földgázt vehettünk.
Mindezt a piaci ár többszöröséért.
Ha Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz–ukrán háború előtti paktuma helyett a piaci árak alapján vásárolnánk a gázt, hatalmas összeget takaríthattunk volna meg. Idén
januárban 37 milliárd, 2023-ban pedig 322 milliárd forintba került Orbán ragaszkodása Putyinhoz.
