Dávid Ferenc: Lakásdeficit

Összehasonlító elemzés.

Dávid Ferenc megvizsgálta a lakásépítés elmúlt évi alakulását

2023. május 4.

Jelentősen visszaesett a lakásépítés és az építési engedélyezés 2023 I. negyedévében. 3613 új lakás épült, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, azaz I. negyedévében.”

(KSH)

2023. július 31.

Visszaesés a lakásépítésben. 2023 I. félévében 7353 új lakás épült, 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022. I. félévében.”

(KSH)

2023. november 6.

Folytatódó visszaesés a lakásépítésben. 2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43%-kal kisebb, mint 2022 azonos időszakában.

(KSH)

2024. február 20.

„Visszaesés a lakásépítésben és építési engedélyezésben. 2023-ban 18 647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39%-kal kevesebb, mint 2022-ben.”

(KSH)

Mi történt a lakáspiacon?

Vessünk egy pillantást a 2022. évre is: 2022-ben 20.540 új lakás épült, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban, 2021-ben. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma tavalyelőtt 35.002 volt, 17%-kal több, mint 2021-ben. Mértéktartó módon azt kell mondanunk, hogy a 2022. év akár konszolidáltnak nevezhető, és még apró előrelépés is regisztrálható volt.

Emlékeztetőül: 2000-ben 21.583, 2010-ben 20.823, 2020-ban pedig 28.208 (!) új lakás épült. Azt kell mondanom, hogy egy húszezer körüli újlakás-kibocsátás reálisnak tűnő terv lehetett volna, ehelyett történt, ami történt, és 2023-ban – éves szinten – 9 százalékot meghaladóan esett vissza az átadott új lakások száma, ami sajnos a bekövetkezett gazdasági recesszió természetszerű velejárója.

Már a háromnegyed éves adatsor is azt jelezte, hogy az elmúlt év katasztrofális ipari – ezen belül az építőipari és építőanyag-ipari – teljesítménye átterjed a lakásépítésre, illetve az lakásépítési szándékra, amelyre az engedélykérések számából lehet következtetni. Az első háromnegyed év adatai egyértelműen zuhanó tendenciára utaltak, nagyon kíváncsi voltam, hogy a 2023. IV. negyedév vajon hoz-e valami változást?

Csodára, persze, nem számítottam, de arra igen, hogy talán valamelyest javul az összkép. A lakásépítés alakulása – illetve az új engedélyek kiadása – nem csupán mennyiségi mérőszámokat mutatnak (bár annak sem rosszak), hanem arra is utalnak, hogy az önálló otthonra vágyók látnak-e reményt – a család mikroszintjén – jelentős magánberuházás sikeres teljesítésére.

Az eredmény lehangoló.

A friss KSH-adatok olvasása után már hallom is a nemzetgazdasági minisztérium vezetőjének, Nagy Mártonnak – a helyzet hamis értékelésére vonatkozó – harsogó szavait. Semmi gond, polgártársak: 2023-ban az éves szintű 17,6%-os infláció kíséretében a lakásépítés is bedőlt! Mit mondjak, kétes értékű eredmény!

Dávid Ferenc

Valódi Hírek