Mindenüket elveszíthetik, ha nem lépnek.
A gazdák többsége nem ért egyet azokkal az agrárszakemberekkel, akik a magyar mezőgazdaság 2022-es rendkívül gyenge teljesítménye után az elmúlt évet sikeres esztendőnek tartják.
„Ugyanakkora területen a tavalyi árbevétel felét tudtam csak produkálni”
– mondta egy többszáz hektáron gazdálkodó rábaközi gazdálkodó a Népszavának.
Hozzátette, egész éves munkája is csak arra elegendő, hogy szinten tudja tartani vállalkozását: tavalyelőtt még tízmilliókat költött gépek vásárlására, 2023-ban viszont először volt kénytelen szembenézni azzal, hogy az elhasznált munkaeszközöket is kénytelen újból elővenni, mert már nem maradt pénze azok cseréjére.
Egy másik gazdálkodó szintén hasonló tapasztalatokról számolt be. Elmondta, ő is kétségbe van esve, mert az édesapjától örökölt 100 hektárnál valamivel kisebb területen mindent magának kell csinálnia: szántania is éjszaka kell, mert napközben muszáj főállásban is dolgoznia máshol, hiszen
a földből jelenleg nem tudna megélni.
„Az előző esztendőben hiába termesztettem hét hektáron kukoricát, hektáronként 8 tonnás termésátlaggal, ami igazán szép eredmény, mégis rosszul jártam, a bezuhanó árak miatt deficites lettem, félmillió forint hiányom keletkezett”
– részletezte a Kisalföldön gazdálkodó fiatalember.
A gazdálkodók rendkívül jelentős veszteségeket könyveltek el. A búza 2022 októberében tonnánként 135-140 ezer, a kukorica 130 ezer forint volt, majd egy évvel később számottevő visszaesés következett be. Az előbbiért áfa és szállítási költség nélkül 60-65 ezret, az utóbbiért pedig 56 ezer forintot adtak. Jelentősen drágultak a gépek alkatrészei, valamint emelkedett a vetőmag, a műtrágya és a vegyszer ára is, amelyek mind fokozták az anyagi nehézségeket. Ezenfelül a jövedéki adó emelése is tovább növeli a termelők kiadásait.
A kereskedő a műtrágya vásárlásakor az árból maximum 10-15, a vetőmagnál legfeljebb 7 százalék kedvezményt adott, ezzel szemben a termény ára egy év alatt 50-70 százalékkal esett vissza. Több helyen nemcsak a tavalyi, hanem még a tavalyelőtti termény is silóban van. Amire meg esetleg nagy nehezen sikerült vevőt találni, azt is csak meglehetősen nyomott áron lehetett eladni. Nem csoda, hogy most már
minden gazda a tartalékát éli fel
– mondta Bencze János, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja.
„A nehézségek ismeretében eleve téves megállapítás az, hogy az előző a magyar mezőgazdaság sikeres évei közé tartozik. Számításaink alapján az agrárium teljesítménye 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékát tette ki. Az igaz, hogy nőtt, de volt már 3,5 százalék is, így ezzel a mutatóval nemigen lehet kérkedni.
Inkább azt érdemes vizsgálni, hogy ez valójában miből is adódott.
Gyanítjuk, hogy a mezőgazdaság GDP-növekedése egy külkereskedelmi ügyletet takar.
Feltételezésünk szerint bizonyos emberek és cégek Ukrajnából olcsó terményt hoztak be, és ezt igen jelentős haszonnal továbbértékesítették külföldre”
– hívta fel a figyelmet.
Bencze János jelezte, világosan látni kell, hogy Magyarországon a mezőgazdaság szereplőinek nincs valódi érdekvédelmi szervezete, hiszen ahogyan a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) betagozódott a Fideszbe, úgy a Nemzeti Agrárkamara (NAK) sem képes kilépni annak árnyékából. Hozzátette, ezeknek a szervezeteknek eszük ágában sincs hátrányos helyzetbe hozni a kormányt. A gazdák tényleges gondjaival nem foglalkoznak és nem is érdekli őket – jegyezte meg.
„A magyar gazdáknak végre ki kellene állni magukért, mert ha ezt nem teszik meg, akkor
rossz vége lesz annak, ami jelenleg zajlik”
– figyelmeztetett.
Közölte: a gazdálkodók szalámizása már javában folyik, és kivétel alig lesz, így előbb-utóbb mindenkire sor fog kerülni.
„A 20 és 50 hektáros termelők mára nagyjából elvesztek. Ezután szép lassan az 500 hektár alatti gazdálkodók jönnek. A fideszes oligarchák ugyanis mindent elkövettek annak érdekében, hogy az országba különféle módon behordott
ukrán terményekkel kereskedve igen komoly pénzekhez jussanak,
hogy ezután is legyen miből még több földet szerezni”
– mutatott rá, hozzátéve, az bizonyos, hogy nem érdekli őket, mi lesz a magyar mezőgazdasággal.
A politikus a jelenlegi rossz irány helyett a lengyel, a horvát, a szlovák és a szlovén példák követését tartaná kívánatosnak. Mint mondta, ezen országok ágazati struktúrájában sok a kis- és közepes gazdálkodó, ám mellettük a néhány nagyobb is nagyon jól megfér.
„Nálunk ezzel szemben az az alattomos szándék, hogy három kézben legyen a teljes magyar agrárium. Az egyik kéz a Tiszántúlt, a másik a Duna-Tisza közét, a harmadik pedig a Dunántúlt szeretné megkaparintani. Félő, hogy azok közül, akik netán emiatt vesztik el a földjüket,
többen is az épülő akkumlátorgyárakban fognak majd dolgozni”
– vetítette előre a parlament mezőgazdasági bizottsága tagja, aki úgy látja, az érdekeik védelmében össze kell fogniuk a gazdáknak, és nem szabad visszariadniuk az utcai tiltakozástól sem.
