Valami nem stimmel.
2013. április 3-án Magyarország kormánya (képviselője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) és a Continental AG (képviselője: Heinz-Gerhard Wente igazgatósági tag), valamint a ContiTech Fluid Automotive Hungary Kft. (képviselője: Nagy Mihály ügyvezető igazgató) – hosszú távra érvényes – „stratégiai együttműködési megállapodás”-t kötött.
A magyar kormány és a Continental csoport szerződése ma is érvényben van, de úgy tűnik, hogy a makói telephelyen dolgozó munkavállalóknak sok hasznuk nincs belőle.
Magyarországon – a kormányzati honlap tanúsága szerint – pillanatnyilag 94, elsősorban versenypiaci nagyvállalatokat érintő stratégiai kontraktus van hatályban: közéjük tartozik a Continentallal kötött is.
Visszalapoztam a 10 évvel ezelőtti – a vállalattal aláírt – stratégiai megállapodást. Nem sok konkrétumot tartalmaz a hivatalos dokumentum, inkább nevezhető „jókívánság”-gyűjteménynek. A partnerek fontosnak tartják a gyártásfejlesztést, az innovációt és a kutatás-fejlesztést, a képzési együttműködést megalapozó jogszabályi háttér megújítását, az együttműködést Magyarország versenyképességének erősítése érdekében – és még sorolhatnám.
Általános szöveg, semmire nem kötelez.
A munkavállalók vonatkozásában meglehetősen szűkszavú a szerződés. Nem tér ki a megállapodás a rendezett munkaügyi kapcsolatok szükségességére és megteremtésére, az egyéni és kollektív munkavállalói jogok érvényesülésére és – nem utolsó sorban – a szakszervezetek és az üzemi tanácsok működési feltételeinek biztosítására, javítására.
A Continental makói gyáregységében 2 évvel ezelőtt már volt „munkahelyi balhé”, az idő tájt is a munkavállalók elbocsátása miatt robbantak ki az indulatok. Az akkor miniszteri tárcával nem rendelkező – „vidéki birtokaira száműzött” – térségi országgyűlési képviselő, Lázár János hevesen reagált.
Követelte, hogy függesszék fel a Continental állami támogatását, a korábban nyújtott támogatásokat a kormány vizsgáltassa ki, és minden elbocsátott dolgozó kapjon segítséget a kormányzattól. Lázár feldúltan ki is fakadt:
„Egy büdös fillért ne kapjanak a kormánytól, amíg nem tisztázódik, hogy elküldik-e az embereket, vagy megtartják őket!”.
Most megint „áll a bál” Makón. Helyszínről szerzett információk szerint a menedzsment nem tájékoztatta a szakszervezetet sem az elbocsátások tényéről, sem annak mértékéről, az elbocsátások okairól a gyár dolgozói kizárólag a sajtóból értesültek.
Nem ismert az elbocsátások szempontrendszere sem, és úgy hírlik, hogy csak magyar munkavállalóktól szabadul meg a cég. Szárnyra kaptak olyan hírek is, amelyek szerint elképzelhető, hogy külföldi munkavállalók előtt nyithatja meg az utat a mostani elbocsátási hullám. Ezt támaszthatja alá, hogy
jelenleg közel 150 indonéz munkás dolgozik a gyárban.
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának november 28-i ülésén – a pénzügyminiszter éves meghallgatásán – Varga Mihályhoz fordultam, hogy megkérdezzem: a Continentallal kötött szerződés aláírójaként mit gondol a legújabb makói fordulatról.
Varga hárított és arról tájékoztatott, hogy ez nem az ő hatásköre, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztériumé. A tárcavezető Nagy Márton viszont hallgat. Érdemi választ tehát nem kaptam, és az ismét kormánytag (miniszter) Lázár János idevonatkozó újabb kifakadásáról sem értesültem. Ami 2 éve felháborította,
azt most szó nélkül „lenyeli”.
A Demokratikus Koalíció nem hagyja/nem hagyhatja szó nélkül a történteket. A tiltakozáson túl a DK szakértői csapata úgynevezett
„munkahelyvédelemi törvényjavaslat” kidolgozására vállalkozik,
amely sarkosan kimondja, hogy – a fegyelmi vétségen alapuló munkaviszony megszüntetésén kívül – a vendégmunkásokat alkalmazó vállalkozás az adott szakterületen a jövőben ne bocsáthasson el magyar állampolgárságú munkavállalót.
Azt is szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány által kötött valamennyi „stratégiai együttműködési megállapodás” legyen felülvizsgálva, és kötelezzék a rendezett munkaügyi kapcsolatok megteremtését, és garantálják a foglalkoztatottak biztonságát.
Dr. Dávid Ferenc
FRISSÍTÉS:
Cikkünkkel megjelenése után a Continental az alábbi közlemény megjelentetését kérte lapunktól:
„Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy az önök oldalán a Continental makói gyárával kapcsolatban a napokban megjelent cikk, a Makói Gumiipari Szakszervezet titkára, Hajdú Roland nyilatkozata nyomán számtalan szándékosan valótlan állítást, kontextusból kiragadott információt tartalmaz. Sajnálatos módon a Makói Gumiipari Szakszervezet rendszeresen támadja vállalatunkat hasonlóan rosszindulatú, szándékosan valótlan, kicsavart állításokkal.
A hivatkozott cikkben elhangzottakra reagálva megtesszük a jogi lépéseket a szakszervezettel, jelen esetben Hajdu Roland titkárral szemben, továbbá lapuknak az alábbi nyilatkozatot tesszük.
Összegzésként szeretnénk kiemelni, hogy felelős munkáltatóként arra törekszünk, hogy a külső üzleti környezet változásaira mindig a megfelelő választ adjuk. A 2022-ben tapasztalt növekvő megrendelésszám miatt például ebben az időszakban Makón több mint 500 fővel bővültünk.
Jelenleg viszont a piac romlásának és az elmaradó megrendeléseknek köszönhetően olyan lépéseket kell megtennünk, amelyek biztosítják fenntartható üzleti működésünket és ezzel együtt a lehető legkevésbé érintik munkavállalóinkat. Ezen alapelvek mentén hoztuk meg döntésünket a hivatkozott létszámmódosításról, melynek kapcsán a törvényi előírásoktól pozitívan eltérve, kollektív szerződésünknek megfelelően, a szabályozás által előírtnál magasabb összegű végkielégítést nyújtunk távozó munkatársainknak.
A cikkben hivatkozott általános tájékoztatást a megszokott digitális és személyes belső kommunikációs csatornáinkon tettük közzé, melyeknek valóban részei lehetnek bizonyos fizikai munkát végző csapatainknál a gyártócsarnokokban elhelyezett faliújságok, de semmiképpen sem csak erre a csatornára korlátozódott a tájékoztatás.
A sajtóhírekkel ellentétben már ebben a fázisban megosztottuk a létszámcsökkentés okát (ami a már említett rendelési állomány visszaesés), továbbá a létszámváltozásban személyesen érintett munkatársainkat HR osztályunk kollégái személyesen tájékoztatják.
Tájékoztatási kötelezettségünkkel kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően értesítettük az Üzemi Tanácsot, ahol a Makói Gumiipari Szakszervezetnek is van megválasztott képviselője. Fontos kiemelni azonban, hogy a Makói Gumiipari Szakszervezet képviselője, Hajdu Roland az általunk szervezett Üzemi Tanács üléseken szándékosan nem képviselteti magát, ezzel saját döntéseként kizárva a szakszervezetet a hivatalos tájékoztatási láncból.
A létszámcsökkentésben érintettek meghatározásával kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy a kiválasztás teljesítmény, nem pedig nemzetiségi alapon történik. A folyamat során természetesen a külföldi kollégákat is vizsgáltuk, és nem megfelelő teljesítmény miatt ők is szerepelnek az elbocsájtottak között.
A sajtóhírekkel ellentétben a létszámváltozásban érintett területen a negatív autóipari trendeknek köszönhetően sem jelenleg, sem a közeljövőben nincs tervben toborzási folyamat, így nem igazak a spekulációk a külföldi munkatársak felvételével kapcsolatban.
Ahogy azt korábbi nyilatkozatunkban is jeleztük, az elbocsátások többségében kölcsönzött munkavállalókat érintenek és a törvények szerint a kölcsönzött kollégák munkaviszonya maximum 5 év lehet. Ebből adódóan az az állítás sem igaz, hogy a távozó munkatársak többségében 20 évnél régebb óta dolgoznak nálunk.”
