Figyelmeztetést adott ki az OECD.
Az idei recesszió után szerény, 2,5 százalék körüli gazdasági növekedést jósol Magyarországnak szerdán megjelent friss előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – olvasható a portfolio.hu-n.
A gazdaság szempontjából a legfontosabb kockázat a maginfláció csökkenésének üteme, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások kimenetele – tették hozzá.
Kulcsfontosságú lenne a költségvetési hiány csökkentése a terveknek megfelelően, de
a szakemberek nem nagyon hisznek a kormányzati célok teljesülésében.
Szerintük a vágyott 2,9 százalékkal szemben 2024-ben a GDP 4,1 százaléka lehet a deficit, és még 2025-ben is 3,4 százalékot várnak.
A nemzetközi szervezet szerint még a bruttó államadósság csökkenő pályája is veszélybe kerülhet.
A magyar kormánynak szóló javaslatok közül az OECD kiemeli, hogy
át kell alakítani a rezsicsökkentés jelenlegi formáját,
a direkt ársapka helyett a rászoruló fogyasztókat kell támogatni. Ezzel lehetne ugyanis ösztönözni az energiamegtakarítást, a költségvetés kevésbé lenne kitett a világpiaci árak ingadozásának, illetve az energiabiztonságunk is javulhatna.
Persze eddig sem a gazdasági racionalitás volt a cél, hanem a belpolitikai haszon, ezért választották eddig a támogatásnak ezt a nagyon káros, de jól eladható formáját – tesszük hozzá mi. Mindemellett nem árt megjegyezni, hogy tavaly nyáron a rezsicsökkentést eltörölték az úgynevezett – kifejezetten alacsony szinten meghatározott – „átlagfogyasztást” meghaladó energiahasználatot.
További kockázatot jelent az uniós források sorsa,
az OECD szerint ha nem sikerül felszabadítani a befagyasztott eurómilliárdokat, az tovább ronthatja a bizalmat az országgal szemben, ami a kamatok növekedéséhez és a forint újabb gyengüléséhez vezethet.
