Kényszerből kell dolgozniuk.
A 65–69 éves korosztályt tekintve még 25 ezren dolgoztak 2010-ben, viszont 2022-re ez a szám már 84 ezerre nőtt. Hasonló trend figyelhető meg a 70–74 évesek között: 2010-ben 6 ezren, 2022-ben pedig már 28 ezren vállaltak munkát.
A Népszava Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban látható tendenciáról, aki ezzel kapcsolatban azt mondta:
„Magyarországon inkább a kényszer,
a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember.”
A szakember rámutatott: az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát. Megjegyezte, az ellátás ugyanis 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évek átlagkeresete volt. Molnár László jelezte,
a nyugati országokban csak azok a nyugdíjasok dolgoznak, akiknek kedvük is van hozzá.
Magyarországon azonban a pénz mellett döntő tényező a munkában maradás kényszere is. Felhívta rá a figyelmet, hogy például a háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznak tovább, akkor az ellátás is megakad (!). Hasonló a helyzet több más egészségügyi területen, szociális dolgozóknál, pedagógusoknál is – emelte ki.
Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének szakértője úgy véli, a szociális munkakörben dolgozók például az alacsony, 200-230 ezres fizetés mellett alapból is kevés nyugdíjjal számolhatnak, de a kritikus munkaerőhiány miatt szükséges, hogy dolgozzanak.
Marosi megjegyezte, hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat.
„Nehezen fogadható el,
hogy míg a versenyszférában korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok, addig a közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, ami alól csak a gyermekvédelem-, szociális ellátás-, köz- és szakképzés területén dolgozók kivételek”
– mondta a szakember.
(Címlapkép: illusztráció)
