Bármit megtehetnek.
Módosítanák a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére vonatkozó kormányrendeletet, amelyet a „műszaki tartalom változása” miatt látnak indokoltnak. Mint a Népszava írta, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken „társadalmi egyeztetésre” bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához
újabb ingatlanok kisajátítására van szükség.
Ennél sokkal több információ nem derült ki a javaslat indoklásából sem, ahol csupán annyit közöltek, a kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek is. Emellett az is kiderült, hogy 2024-ben újabb változtatásokat terveznek a vonalon.
A beruházással érintett ingatlanokat egy mellékletben sorolták fel, amelyben
ezernél is többet jelöltek ki, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek lesznek.
A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben – jegyezték meg.
A kisajátítandó ingatlanok mellékletében feltüntették
- Soroksár kerület külterületeit,
- Ferencváros
- és Pesterzsébet belterületeit,
- Kiskőrös és Kiskunhalas kül- és belterületeit,
- valamint a taksonyi zártkerti ingatlanokat is.
A lap kérdésekkel fordult az ügyben a tárca felé. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbiakat írta:
„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok,
amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált.
A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság
mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását,
amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban
sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel.”
