Egy picit kifutottak a határidőkből.
Jelenleg 15 Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciója vár az Országgyűlésre, habár közülük 11-nek már rég lejárt a határideje. Pedig az Alkotmánybíróság bőven hagyott időt a javításra, de a jogalkotót a jelek szerint ez nem érdekelte – mellesleg jogi szankció sem terheli emiatt.
Az Index friss cikkében összegyűjtötte a szóban forgó mulasztásokat:
- Átmeneti rendelkezések nélkül maradt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a hatálybalépésekor – mellesleg ennek a mulasztásnak járt le legrégebben a határideje, még 2013 őszén.
- A tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való jog – Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés– érvényesülését. A feladat a közlekedésért felelős miniszterre vár.
- A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §-ának 2016. évi módosításával egyidejűleg a jogalkotó nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen – ezt a mulasztást is pótolni kellett volna legkésőbb 2018 nyaráig.
- Továbbá Alaptörvény-ellenes helyzetet teremtett, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki a jogalkotó – szintén 2018-ig kellett volna pótolni, pontosan június 31-ig.
- Valamint Alaptörvény-ellenes helyzet állt elő azzal, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását – ezt sem sikerült összehozniuk az utóbbi években.
- A jogalkotó a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben nem határozta meg a jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás részletszabályait. Ezzel is Alaptörvény-ellenesség lépett fel, így az Alkotmánybíróság ebben az esetben is cselekvésre szólított fel. A mulasztást mellesleg már 4 éve pótolni kellett volna.
- A sornak még nincs vége: Alaptörvény-ellenességet idézett elő az, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kapcsán nem alkották meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását biztosító szabályokat.
- Továbbá a jogalkotó Alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3a) bekezdésébe foglalt tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosít hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek. Ennek pótlásával immáron 3 éves késésben vannak.
- Emellett Alaptörvény-ellenesség lépett fel, mert az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (2), (3) és (10) bekezdése, valamint 159/A. §-a szerinti szabályozás nem áll összhangban az Alaptörvényben foglalt magánszféra tiszteletben tartásához való joggal és a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos elvárásaival. Ezt már egy éve teljesíteni kellett volna.
- A jogalkotó Alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal is, hogy nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalma követelményének megfelelően szabályozta a halvédelmi törvény szerinti hatósági eljárást, valamint az orvhalászat miatt folytatható, a Büntető törvénykönyvben szabályozott büntetőeljárást. A pótlásnak szintén már egy éve lejárt a határideje.
- Alaptörvény-ellenességet okozott az is, hogy a jogalkotó nem szabályozta az Alaptörvényben foglalt jogbiztonság és tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Ezt a mulasztást rendezni kellett volna legkésőbb idén nyáron.
- Valamint nem alkották meg az információszabadság érvényesülését biztosító garanciális szabályokat a közpénzzel gazdálkodó magyar export-import bank (Eximbank) által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségére. Ezzel is Alaptörvény-ellenességet idéztek elő a jogalkotók.
- Nincs vége, a jogalkotó ugyanis Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló beszédfogyatékosok támogatási jogosultságának feltételeit. Ezt az év végéig pótolnia kell a jogalkotónak.
- Alaptörvény-ellenesség lépett fel, mert a jogalkotó nem szabályozta az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése szerinti kár megtérítésének szabályait abban az esetben, ha a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti elzárásra a jogerős bírósági döntésben foglalt és végrehajtott büntetést követően alaptalanul kerül sor. Csakugyan év végégi szól a pótlás határideje.
- Mindemellett a jogalkotó Alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a kár megtérítésének szabályait, ha a személy szabadságát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 199. § szerinti sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése során alaptalanul vagy törvénysértőn korlátozták. Erre egy kicsit több ideje van a jogalkotónak, jövő év márciusig kell intézkednie.
(Kiemelt képünk illusztráció)
