Kiderült, mi áll a háttérben.
Megírtuk, hogy a Magyar Közlönyben megjelent Orbán Viktor miniszterelnöki határozata, amely szerint – Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára – október 25-ei hatállyal felmentette a szaktárca helyettes államtitkárát, Vukoszávlyev Zoránt. A határozatban semmivel sem indokolták meg a döntést.
Bár a Magyar Közlönyből nem derül ki, de a kormány honlapján fellelhető életrajza szerint Vukoszávlyev Zorán tavaly augusztus óta felelt a műemlékvédelemért, amikor Lázár János javaslatára Orbán Viktor kinevezte. Korábban okleveles építészmérnökként, műemlékvédelmi szakmérnökként, kutatóként, oktatóként és tervezőként is a korszerű örökségvédelemmel, műemlékvédelemmel, valamint a XX. századi magyar templomépítészettel is foglalkozott.
Most az Index írt a Vukoszávlyev Zorán menesztésének részleteiről. A lap Csepreghy Nándort, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesét faggatta az ügyben.
„Teljesen új szabályozási keretrendszer készült a tárcánál és ehhez pedig
teljesen más szakemberre van szükség”
– magyarázta Csepreghy.
Emlékeztettek, a felmentésének híre után Vokoszávlyev arról nyilatkozott, szerinte szakmailag megfelelő volt a munkája, és azt is megosztotta, hogy
nem közös megegyezéssel távozik.
Csepreghy ugyanakkor állította, kizárólag szakmai szempontok húzódnak meg a döntés mögött.
Csepreghy a lapnak arról is beszélt, hogy milyen változásokra lehet majd számítani. Egy törvényjavaslat alapján olyan műemlékvédelem alatt álló ingatlanokat – egyebek mellett kastélyokat és kúriákat – adnának magánkézbe, amelynek felújítására az állam nem forrást biztosítani.
„A műkincsvédelem területén jóval elmaradunk a környező országokhoz képest. Ez az egész átalakítás más szakmai tudást igényel, azaz olyan emberre van szükség, aki
az akadémiai tudás helyett jóval gyakorlatiasabb tudással rendelkezik”
– mesélte Csepreghy.
Csepreghy azt is elárulta, már vannak jelöltek, mint mondta, Lázár János miniszter fejében 4-5 név fogalmazódott meg, akik Vukoszávlyev Zoránhoz hasonlóan az építészet területéről érkeztek.
„Egy arany középútra van szükség ahhoz, hogy a következő időszakban lezajló változásokat megfelelően átültethessük a gyakorlatba. Itt például arra gondolok, hogy a rendkívül fontos műemlékvédelmi szabályozás mellett érdemes figyelembe venni a XXI. századi funkcionalitások érvényesülését is”
– magyarázta a miniszterhelyettes.
