Nyílt levél.
Ujhelyi István keményen kiosztotta a kormányt. A politikus írását változtatás nélkül közöljük.
Ez a kormány végképp elvesztette nemzeti jellegét!
Bizonyára napokig lehetne sorolni a jelenlegi rezsim bicskanyitogató bűneit, és még akkor sem érnénk feltétlenül a végére; de most nem is vállalkozom erre.
Számomra a NER vezetőinek és haszonélvezőinek – ahogyan ezt már több alkalommal is jeleztem – leginkább hányingerkeltő és semmilyen módon sem védhető cselekedete az volt, amikor a több mint hatvanezer magyar ember halálát hozó covid-járványon is képesek volt keselyűként nyerészkedni.
Az nem kurucos ügyeskedés, nem holmi fideszes finesz, hogy egy halálos járvány közepén is túlárazzuk, zsíros sápot szedő haveri cégeken keresztül hozatjuk az életmentő egészségügyi eszközöket.
Az ilyenre van rendes magyar kifejezés, de kegyeletből most nem írom le. Tudjuk, hogy a keresztény-konzervatív kormányunk számára a tízparancsolat vajmi keveset jelent, de hogy még egy gyilkos pandémia idején sem tartották tiszteletben a „ne lopj” parancsolatát, azért az tényleg mindennek a legalja volt.
És biztos vagyok abban, hogy nincs olyan jóérzésű, tisztességes konzervatív vezető, vagy egyszerű szavazó, aki ezt a fajta gusztustalan nyerészkedést bármilyen módon is elfogadhatónak tartaná.
A Fidesz elmúlt tizenhárom évnyi, korlátlan hatalommal – és mint így: korlátlan lehetőségekkel – rendelkező kormányzása kapcsán sok mindent lehet és kell is kritizálni, még akkor is, ha Orbánék országlását sem lehet pusztán fekete és fehér alapon megítélni. Mert vannak pozitívumok és vannak negatívumok; az én értékelésem szerint nyilvánvalóan utóbbiból jelentősen több.
Azt viszont elhivatott szociáldemokrataként – de hatgyermekes, egyszerű családapaként – sem tudom megemészteni, hogy ilyen korlátozástól mentes hatalmi pozícióban hogyan lehet gerincroppanás nélkül a nemzet fontosságáról beszélni és
hagyni például, hogy az egészségügy az összeomlás szélére kerüljön.
Értem én, hogy a jachtok jacuzzijából és a focistadionok szotyihéj-takaróval fedett VIP-páholyából kevésbé látszik a szikár magyar valóság, de nem gondolom, hogy Orbánék és az őt körülvevő NER-sáskák ne lennének tisztában például a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésével.
Az csak a kérdés, hogy ha tisztában vannak vele, akkor mégis miért alig indokolható beruházásokra költik a köz vagyonát és miért nem inkább a köz egészségügyi rendszerének tisztes működtetésére. Van válaszom, hogy miért, de az valószínűleg kimerítené a becsületsértés tényállását.
Tény, hogy a magyar állam – vagyis a kétharmados, korlátlan döntési lehetőséggel bíró magyar kormány – által működtetett egészségügyi intézmények nagyjából egy éve nem fizetnek már a beszállítócégeknek; a felhalmozódott adósság összege már eléri a rekordnak számító százmilliárd forintot.
Hogy mindenki értse: azoknak a cégeknek nem fizetik ki a számláit az állami kórházak, amelyek a mindennapi működéshez, a gyógyításhoz, a műtétekhez, vagyis a magyar emberek életének megmentéséhez szükséges eszközöket hozzák.
A kórházi adósság folyamatos visszatermelődése nem újkeletű, tavaly is sokmilliárdos hátralékot halmoztak fel az intézmények – nagyjából a mostani adósság valamivel több mint felét.
Nyilvánvaló, hogy maga a rendszer alkalmatlan arra, hogy erre hosszútávú megoldást adjon:
köszönhetően az Európai Unióban rekordalacsony állami finanszírozásnak, a kormányzati érzéketlenségnek és nemtörődömségnek, vagy épp a folyamatos gazdasági válságok hatásainak.
(Csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Unió – amellyel a Fidesz-kormány háborúban áll – a regionális fejlesztési alapon keresztül többmilliárd forinttal támogatta a magyarországi kórházak eszköz- és humánerőforrás-fejlesztését az elmúlt időszakban) Megint az a kérdés, hogy a korlátlan hatalommal és lehetőségekkel bíró „nemzeti” kormány mit tart fontosnak.
Ahogy a tanárok esetében sem érzik fontosnak, hogy saját forrásból megoldják a régóta kijáró és tisztességes béremelést, úgy az egészségügy esetében sem érzik, hogy felelősségük és kötelességük lenne nemzetstratégiai prioritásként kezelni az ellátórendszer kiemelt finanszírozását és rendbetételét.
A Fidesz-kormány számára a nyerészkedés a nemzetstratégiai (valójában csak NER-stratégiai) prioritás: ezért vesznek többszázmilliárd forint közpénzből mobilcéget és terveznek több mint ezermilliárdos ajánlattal még repülőteret is vásárolni.
Egyszerű matematikai számolásból látjuk, hogy például a Vodafone vételi árának egyhatodából (!) rendezni lehetne a jelenlegi kórházi adósságot és akkor nem kellene azon aggódni: mikor dőlnek be és állnak le a beszállítók, ezzel veszélybe sodorva az ellátásbiztonságot.
Persze a valósághajlító fideszes állam szerint nincs is semmi baj, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) közleménye szerint „az állami fenntartású egészségügyi intézményekben zavartalan az ellátás”, úgyhogy nem kell itt a zavarkeltés.
Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ugyanez az Országos Kórházi Főigazgatóság volt az, amelyik a covid-járvány idején hárommilliárd (!) forintért rendelt antigéngyorsteszteket egy olyan cégtől, amelyet csak nem sokkal a pályázat kiírása előtt alapítottak, a tulajdonosa pedig korábban a Fidesz ferencvárosi frakcióvezetője, sőt a kormánypárt egyik korábbi alelnökének személyi titkára is volt.
A sajtóbeszámolók szerint ráadásul ez a fideszes illető röviddel a covid-tesztekről szóló hárommilliárdos szerződés teljesülése után gyorsan el is adta a céget egy borsodi szegénysoron élő tizennyolc éves fiúnak. Oszt ’jónapot. Az OKFŐ szerint ezzel az üzlettel sem volt semmi baj; igaz, a döntést előkészítő dokumentációt már nem hajlandóak kiadni, hiába kértem tőlük. Vajon, miért.
Az a hatalom, illetve az a hatalmi elit-kör, amely egy halálos járvány idején is nyerészkedik, az nem érdemel tiszteletet, nem érdemel megbocsátást.
Az a kormány, amely nem becsüli az oktatást, nem tartja kiemelten fontosnak az egészségügyet; amely hagyja, hogy újra és újra sokmilliárdot adósságot halmozzanak fel az általa irányított egészségügyi intézmények, de számolatlanul önti közben a pénzt ócska bizniszekre, az számomra elvesztette „nemzeti” jellegét.
Az nem a nemzet, hanem csak a NER érdekeit szolgálja. Néhány olcsó ember, drága luxusát. Ameddig még hagyjuk.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire.
