Nem volt semmi értelme ennek.
Megvan még, amikor a krónikus üzemanyaghiányt okozó benzinárstop idején csak a magyar forgalmi bemutatásával lehetett 480 forintos áron tankolni? A kormány így akart küzdeni a benzinturizmus ellen, majd később így ellenőrizték azt is, hogy a céges autók kitiltása után csak magánszemélyek vehessék igénybe a kedvezményes lehetőséget.
Az Átlátszó ezért megkérdezte a NAV-tól, hogy mennyi árstopos üzemanyag fogyott. Az üzemanyag-forgalmazó cégeknek a rögzített adatokat továbbítania kellett a NAV felé, és az adóhatóság rendszeresen ellenőrizte, hogy a benzinkutak tényleg a rendeletnek megfelelően járnak -e el. Akár 15 milliós bírságot is kiszabhattak egy nap alatt akár többször is, ha nem így történt.
Épp ezért volt meglepő, hogy az oknyomozó portál az alábbi választ kapta:
a kért statisztika nem áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére.
Bár a NAV tavaly augusztusi közleményében az áll, hogy
„Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője rögzíti ezeket az adatokat, akkor a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot kell küldenie a NAV-nak.”
Most már azt állították, hogy a hatósági üzemanyagáras jogszabály a rendszám rögzítésére nem kötelezte az üzemeltetőket, az csupán egy lehetőség volt.
A nagyobb üzemanyag-forgalmazó cégeket is megkereste az oknyomozó portál ez ügyben, választ egyedül az OMV-től kaptak. A cég szerint ők a jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően továbbították és tárolták a szkenneléssel keletkező adatot, vagyis a forgalmiban szereplő rendszámot. Ezzel viszont ellentmondanak a NAV értelmezésének, hiszen az adóhatóság lehetőségről beszél, nem kötelezettségről.
Tehát kijelenthető, hogy semmi jelentősége nem volt a forgalmik szkennelésének, anélkül is adhattak volna üzemanyagot a kutak.
