Ez elég riasztó.
A francia és a német kormány kedden egy „független szakértők” által írt menetrendet hozott nyilvánosságra az EU átalakításáról. A dokumentum részleteit a válaszonline.hu mutatta be, az iratból idézett szöveg pedig rögtön azzal kezdődik: „nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához”.
Az Európai Uniónak van egy sürgető dilemmája: bővülnie kellene, de a jelenlegi szerkezetében erre nincs lehetőség. Ez azért szükséges, mert félő, hogy különben a balkáni országok és az egykori szovjet tagköztársaságok inkább az orosz vagy a kínai érdekszférát választják. Jelezték, ha egyszer béke lesz, akkor Ukrajnával sem lehet majd megtenni, hogy nem veszik fel a szövetség tagjai közé.
A Portfolio kedden írt arról, hogy az Európai Parlament létszámának csökkentése és a nemzeti vétójogok megszüntetése is szerepel abban a reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutattak be kedden. A válaszonline.hu cikke részletesebben foglalkozik a francia és német kormány által beterjesztett dokumentummal, amely az EU jelentős átalakulásáról szól. Ezen tervet a két ország nem tekinti a saját álláspontjának, ugyanakkor beszédes, hogy a tervet a francia és német kormányok képviselői közösen vitték be az Általános Ügyek Tanácsára.
A tervezet többek között megállapítja:
- A jogsértések bizonyos szintje után nem maradhat egy ország az EU tagja.
- A „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal drasztikusabb büntetési rendszerré kellene alakítani.
- A javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is.
- Amennyiben öt éven keresztül nem tudják eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsenek-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan alkalmaznák a büntetést.
- Kiterjesztenék a többségi szavazásokat, ezzel gyakorlatilag megszüntetnék a vétójogot – amelyet Orbán Viktor is annyira kedvel.
- Mindezen túl pedig többféle szintű tagságot is bevezetnének, amely azt jelentené, hogy más elbírálás alá esnének azon tagországok, amelyek részei a schengeni zónának és az euróövezetnek is. Őket úgynevezett „Belső Körnek” titulálnák.
A második szinten lennének az EU-tagok, köztük Magyarország is, azonban csak az maradhatna itt, aki betartja a jogállamisági kitételeket. A harmadik szinten a Társult Tagok lennének, például Norvégia, Svájc vagy a már kilépett Egyesült Királyság. Lenne továbbá egy negyedik szint is, az Európai Politikai Közösség tagjai. Ezt Emmanuel Macron francia elnök találta ki, hogy külpolitikai-katonai szövetséget ajánljon az EU környékén lévő, de a tagságtól egyelőre távol álló országoknak.
Bár háttérértesülések szerint Magyarország és Lengyelország jelezte, mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől, Bóka János EU-ügyi miniszter szerdai nyilatkozatában bagatellizálta a reformjavaslatot.
Bóka János az Általános Ügyek Tanácsában azt mondta:
„Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az EU-nak 35 vagy 37 taggal kell működnie, akkor a működési rendszerének a jelenlegi formája nem fenntartható, de ezzel kapcsolatban a beszélgetések még csak most kezdődtek el, és nincsenek konkrét javaslatok az asztalon.”
Mindebből kiderül, hogy a magyar kormány nem veszi túlzottan komolyan a javaslatot, pedig nem ártana.
