Önleleplezés.
Beszámoltunk róla, hogy Nagy Ervin kaphatta volna a főszerepet a Geszti Péter rendezte Szia, életem! című filmben, azonban a kormányzat közölte: ha Nagy lesz a főszereplő, akkor nem adnak állami támogatást a filmre. Ez a Viasat3 Adom a napom című tévéadásából derült ki.
A nyíltan kormánypárti Magyar Nemzet Felhévizy Félix álnéven alkotó véleményszerzője szerint azonban lett volna esély arra, hogy Nagy Ervin főszerepet kapjon. Erre az álneves szerző szerint akkor lett volna lehetőség, ha a színész nem kritizálta volna a kormányt.
Az álneves szerző „Nagy Ervin Gesztinél borította a bilit, de a tartalma végül a saját fejére hullott” nevű, „ízléses” címmel publikált, terjengős és indokolatlan mennyiségű fiktív elemet tartalmazó cikkében arról írt, hogy „aki a pénzt adja egy filmhez, az bizony beleszólhat abba, hogy kit szeretne főszereplőként viszont látni a filmvásznon„.
Előbbit még csak nem is „Felhévizy”, hanem szomszédasszonya (?) állítja. Ő tehát jogosnak tartja, hogy Geszti lecserélte Nagy Ervint, hiszen szerinte aki pénzt akar a kormánytól, az tartsa meg magának a véleményét –
kivéve persze, ha az egyezik a kormányzati állásponttal.
Fehévizy mindenesetre elgondolkodott szomszédja gondolatain, és megjegyezte:
„Hogy miért nem fért bele Nagy Ervin a készítők koncepciójába, azt nem tudjuk. Abban azonban egész biztosan igaza van Reinfrank néninek, hogy az azért mégsem járja, hogy minden áldott nap teli torokból szidok, pocskondiázok valakit, majd mintha mi se történt volna, tartom a markomat, hogy adjanak megbízatást, mert én hatalmas művész vagyok.
Erre szokták azt mondani pestiesen, hogy ehhez bizony pofa kell.
Úgy látszik, Nagy Ervin rendelkezik ezzel, borítani akarta bilit, de végül az edény tartama a saját fejére hullott”
– zárta bölcs gondolatait az álneves szerző. Eszerint tehát vagy ne legyen önálló véleménye egy művésznek – amely hivatás egyébként a szabadságról szól –, vagy igazodjon a hatalomhoz. Szépen állunk.
