Felfedte, mi a magyar politika célja.
A magyar politika célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradását és életminőségének javulását biztosítsa – magyarázta az Országgyűlés elnöke hétfőn a Rákóczi Szövetség Összmagyar Egyetemista Táborában tartott előadásában, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen.
Kövér László úgy látja: visszagondolva a magyar történelem több száz éves hagyományaira, – szerinte – nem nehéz belátni, hogy a cél mindig ez volt.
„Szent István idejétől kezdve a török megszálláson át egészen napjainkig minden »jóravaló és jobb« politikai nemzedék célja a megmaradás volt”
– tette hozzá.
„Ilyen történelmi távlatban nincs kisebb és nem lehet nagyobb ambíciója egy nemzeti elkötelezettségű kormánynak Magyarországon,
mint a nemzet fennmaradásának biztosítása.
Különösen egy olyan, most kibontakozó világban, amelytől még a háborúk sem idegenek”
– hangoztatta a házelnök.
Úgy fogalmazott: minden nemzetet, beleértve a Kárpát-medencei utódállamok többségét adó nemzeteket is az a veszély fenyegeti, hogy kulturális értelemben, de akár fizikailag is
„fel fogják őket számolni”.
Hozzátette: nem feltétlenül kell úgy érezni magunkat, hogy egyedül mi vagyunk folyamatos létveszélyben. Példaként említette Ukrajnát, véleménye szerint ami ma ott zajlik, annak a következményei a török hódoltság 150 éves következményeivel vethetők össze és a háború csak két éve zajlik.
„Ukrajna negyedét lebombázták, az ott lakók, főleg a fiatalok egy része pedig elmenekült vagy a háború kitörése előtt emigrált, és kérdés, hogy ki építi majd újjá az országot, ha véget érnek a harcok”
– jegyezte meg Kövér.
Úgy folytatta: a megmaradás első előfeltétele, hogy szülessenek gyermekek.
„Ehhez nemcsak anyagilag kell támogatni a családokat és a családalapítást, hanem mentálisan és szellemi értelemben is át kell alakítani a környezetet, amelyben a fiatalok a gyermekvállalásról gondolkodnak”
– mondta.
Hozzátette: a visegrádi négyes együttműködés legfontosabb erénye és hosszú távú fennmaradásának záloga, hogy azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyekben fennáll a közös érdek és a megegyezés lehetősége. Megjegyezte: az együttműködés többi között abban a leghasznosabb, hogy segítségével Közép-Európa gazdasága versenyképes lehet, ezáltal a négy meghatározó közép-európai ország – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – politikai értelemben, az érdekegyeztetésben kellő súllyal léphet fel az Európai Unióban.
„Ehhez a nyugat-keleti gazdasági összeköttetési rendszert ki kell egészíteni egy észak-déli gazdasági, infrastrukturális összeköttetéssel”
– mondta Kövér.
A nemzeti közösségekkel kapcsolatban az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: vannak politikai határok, amelyeket a történelem húzott meg.
„Ezek jelentőségét nemcsak az átjárhatóság értelmében kell csökkenteni, hanem úgy, hogy »a kulturális kapcsolattartásban részt vevők
ne vegyék észre, hogy egy másik országban vannak«”
– fogalmazott Kövér László, kiemelve: első lépésként el kellene felejteni a „kisebbség” szót, hiszen – mondta –, nem véletlenül tértünk vissza a „nemzetiség” szó használatára, szakítva a nemzetközi szóhasználattal. Hozzátette: a kormány számon tartja a magyar nemzeti közösségek elleni törekvéseket, szól és tesz ellenük, ha lehetséges.
Megállapította: minél több szál köt össze két országot, annál jobbá tudják tenni nemzetiségi politikájukat is.
Kövér László azt is elmondta, hogy 1990 óta a Vajdaság magyarjainak száma kevesebb mint a felére apadt. Szerinte ahhoz, hogy az anyaország megmaradjon,
az elszakított nemzetrészeknek is meg kell maradniuk,
és ahhoz, hogy a külhoni magyarság ne tűnjön el szülőföldjéről, arra van szükség, hogy a fiatalok helyben boldogulhassanak.
(MTI)
