Nem egyeztetett a Belügyminisztérium.
A Civil Közoktatási Platform mélységesen felháborodott a státusztörvény végrehajtási rendelete egyeztetésének módján. A 84 oldalas rendeletet a nyár közepén bocsátották társadalmi egyeztetésre, érdemi indoklás, összefoglaló és hatásvizsgálat nélkül – írta lapunkhoz is eljuttatott közleményében a szervezet.
Közölték: nem használták ki a jogszabály által adott lehetőséget a koncepció egyeztetésére, valamint nem egyeztettek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel sem.
„Különösen felháborítónak tartjuk, hogy a tanárok munkáját, díjazását, munkajogi helyzetét részleteiben szabályozó rendelettervezetet
a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül alkották meg”
– hívták fel a figyelmet.
Hozzátették: a nyaralások miatt meg sem próbálják részleteiben elemezni a jogszabályt és összehasonlítani azt a korábbi, most hatályon kívül helyezett rendelettel. Jelezték, csak néhány, az oktatás minőségét és a pedagógusok autonómiáját közvetlenül is érintő szabályozási problémára szeretnének rámutatni. A munkajogi kérdések esetén teljes mértékben elfogadják a szakszervezetek véleményét – írták.
Úgy látják, a státusztörvényhez hasonlóan,
ennek a rendeletnek is kiemelt célja a tanárhiány elfedése.
Kiemelték: míg a státusztörvény az általános hiányt hivatott elfedni, e rendelet 9–23. paragrafusai a képzettségi követelmények enyhítésével a szaktanárhiány elfedését szolgálja.
„Bár köztük néhány valós megoldás is lehetne,
a többségük elfogadhatatlan.
Ki gondolja komolyan, hogy egy földrajztanár 120 órás továbbképzéssel, vagyis mondjuk egy nyári, egy hónapos intenzív tanfolyam elvégzésével középiskolában tanítani tudja a fizikát, fel tud készíteni az érettségire, sőt érettségiztetésre is alkalmas, vagy ugyanezt meg tudja tenni egy fizikatanár a biológia tantárggyal.
Felháborító, hogy az idéntől száznál több, a későbbiekben feltehetőleg még több iskolában bevezetendő honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják. Az óvodai nevelést lehetetleníti el, hogy a délutáni nevelőmunkához elég lesz a dajkák jelenléte”
– sorolták.
Szerintük a tanárok további létszámcsökkenését fogja okozni az eskü kötelezettségének bevezetése is.
„Nem tudjuk, mit fog tartalmazni az eskü szövege. Ha csak annyit, hogy a gyerekek érdekét kell szem előtt tartani, akkor az eljárás felesleges, ha viszont világnézeti jellegű elköteleződéseket is jelent, akkor megengedhetetlen.
Elképzelhetőnek tartjuk, hogy éppen a renitensek felmondása a cél”
– hangsúlyozták.
Nehezményezték azt is, hogy az igazgatói pályázatok esetén nem kerül vissza a korábbi véleményezési jog, a miniszteri döntést továbbra sem kell indokolni.
Mint írták, a rendelet nem pontosítja azt sem, miként kell differenciálni a törvény által lehetővé tett széles sávokon belül, ugyanis az csak a gyakornoki fizetés alsó határát és a helyettesítési óradíjat adja meg. A NOKS-osok (a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők) esetén az szerepel a rendeletben, hogy a költségvetés csak a garantált bérminimum 110%-át biztosítja. Ez borzasztóan kevés például egy gyógypedagógiai asszisztens esetén, aki a piaci szférában ennél lényegesen többet tud keresni – jegyezték meg.
„A pedagógusok minősítési rendszerének elavult szemlélete sem változott a jelenlegi gyakorlathoz képest, vagyis
továbbra sincsenek a státusztörvényben a minőségi oktatást érdemben szolgáló elemek”
– áll a közleményben.
