A miniszter közölte, „komolyan veszi”, hogy ő Klebelsberg Kuno utódja.
„A koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek. Koreában tőlünk kaptak vissza dallamokat, és mérhetetlenül boldogok ennek hatására”
– fejtette ki nézeteit Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusványoson a magyar kultúráról.
A miniszter elmondta: a magyar kormány 500 millió forintot költ a kultúrára, így aztán – mondta – „az állam igenis kőkeményen beleáll abba, hogy amit államként megtehetünk az adóbevételekből, abból a kultúrába tereljünk vissza minél több pénzt”.
Csák ugyan elismerte, ennek akadnak vadhajtásai, ám szerinte nem szabad hinni azoknak a cikkeknek, amikben arról írnak, hogy ő visszavág a támogatásokból.
„Csak a Budapest-fejűséget egy kicsit csökkentem, és máshova is juttatok pénzt”
– magyarázta el a miniszter.
„Én komolyan veszem, hogy Klebelsberg Kuno utódja vagyok”
– jellemezte önmagát a miniszter kellő önbizalommal.
Majd ezek után Csák előadta különös nézeteit arról, szerinte mi a kultúra:
- „a kultúra nem úgy van, hogy csak úgy csomagként lepottyan”;
- „a kultúrát a családban adjuk át, ott kezdődik, hogy beszélsz a feleségeddel, hogy beszélsz a férjeddel”;
- „az egész kultúra maga egy innovációs kultúra, a változás kultúrája, arról szól, mi az, amit elengedek, és mi az, amit magamnak tartok”;
- „ha nem szánunk rá időt, el fog fogyni a kultúra”;
- „kultúra, amikor énekelünk, civilizáció az, amikor hallgatjuk, hogy mások énekelnek”;
- az Egyesült Államoknak nagy a cselekvőképessége, de nincs közös identitása, amire támaszkodhat, így meg olyan az egész, „mint a halott, akinek nő a körme. Történik a dolog fizikailag, de már nincs ott mögötte a lét”;
- identitás nélkül „testi gépek, ösztönlények lennénk”, és identitás nélkül nincs önrendelkezés.
A miniszter meglepő módon azt is elárulta, hogy a minisztériumában ő azt próbálja meg elmondani a kollégáinak, hogy az innovációban és a kultúrában is olyan ügyeket kell támogatni, „ami mélyen fekvő emberi szükségleteket elégít ki, és az emberben a legmélyebben fekvő szükséglet a kötődés szükséglete”.
Elmondta: a kötődést nem lehet számítógépen, Skype-on keresztül kielégíteni, mert – jegyezte meg – az embernek napi legalább tizenöt érintésre van szüksége.
„A gépnek nincsenek érzései, a gép nem fárad el, nem iszik bort”
– mondta a kulturális miniszter.
„Legyen sok gyerek, akiknek van mit átadni!”
– hangoztatta a kulturális miniszter, hozzátéve: neki is van négy gyereke és hét unokája.
(telex.hu nyomán)
