A részmunkaidős foglalkoztatás egyre gyakoribb a munka világában. Ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló és a munkáltató számára is előnyös lehet. Az egyértelmű, hogy a részmunkaidős állás rövidebb napi munkaidőt jelent, azonban mit érdemes még tudni?
Részmunkaidős állásajánlatok
Ha a teljes munkaidős állások nem jöhetnek szóba, akkor érdemes körülnézni a különféle állásportálokon. Részmunkaidőben is végezhető munkalehetőségek Budapesten nagy számban találhatók a Budapestállás oldalán.
A legfontosabb jogi tudnivalók
Legyen szó teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásról, a munkáltatónak és a munkavállalónak írásban, méghozzá munkaszerződésben kell rögzíteni a munkavállalás feltételeit. Például a részmunkaidő mértékét, mely értelemszerűen rövidebb, mint a megszokott napi nyolc óra.
Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a részmunkaidőnek nincs a jogszabályban meghatározott minimális óraszáma, így a felek megállapodásán múlik ennek mértéke. Ez például azzal is járhat, hogy napi vagy heti egy óra munkavégzésre kerül sor. Habár ez egyáltalán nem gyakori, többek között azért sem, mert ezzel sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem járna jól. Ezzel szemben a teljes munkaidő napi munkaideje kötött, a törvény szerint nem lehet kevesebb napi négy óránál.
Részmunkaidő vagy rövidebb teljes napi munkaidő?
A kettő nagyon hasonlónak tűnhet, így könnyű összekeverni őket. Rövidebb teljes napi munkaidőről akkor beszélhetünk, amikor a felek napi nyolc óránál rövidebb napi munkaórában egyeznek meg, például hatórás munkaviszonyban. Ez esetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak a munkaviszonyra, mint a nyolc órás napi foglalkoztatásra.
Emellett ugyanakkora munkabér illeti meg a munkavállalót, mint a teljes, vagyis nyolc órában foglalkoztatottat. Ezzel szemben a részmunkaidő esetében időarányosan kevesebb bért kap a munkavállaló, mint a teljes munkaidőben dolgozó.
Ami azonos részmunkaidő és teljes munkaidő esetén
Mindkét esetben, tehát részmunkaidőben és teljes munkaidőben egyaránt azonos szabadság illeti meg a munkavállalót. Ez azt jelenti, hogy a részmunkaidős dolgozó is húsz munkanap alapszabadsággal számolhat, illetve a pótszabadsággal. Viszont a szabadságnapokra vonatkozó távolléti díj kevesebb.
A cafeteria és a béren kívüli juttatások tekintetében sincs különbség. Az egyenlő bánásmód követelménye miatt a juttatásokat nézve sem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidős dolgozót. Vagyis, ha a teljes munkaidős dolgozók béren kívüli juttatásban részesülnek, akkor az a részmunkaidős munkavállalóknak is jár.
Érdemes tisztában lenni az alapvető tudnivalókkal, így kisebb esély van arra, hogy a munkavállalót bármilyen hátrányos megkülönböztetés vagy igazságtalanság éri. Elvégre a tudás hatalom!
