Ennyibe fog kerülni az élet, miután a kormány megszüntette az árstopokat.
Mint arról beszámoltunk, a kormány úgy döntött, augusztus 1-jétől megszünteti az árstopokat. A kereskedők és az agrárszakértők pedig elkezdtek számolni, mi várható pontosan az intézkedés kivezetése után. A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy mindez akár további 2-3 százalékkal is megdobhatja az egyébként is EU-rekorder magyarországi inflációs mutatót.
Raskó György a 24.hu-nak elmondta, az árstop megszüntetése után kétféle forgatókönyvvel számol: amennyiben augusztus elsejétől megszűnik a néhány élelmiszerre (cukor, liszt, csirkemell, csirkefarhát, étolaj, sertéscomb, UHT tej, tojás, burgonya) bevezetett hatósági ár, akkor egyes termékeknek drasztikusan megemelkedik majd az ára:
a cukor legalább 100 százalékkal drágul, a sertéscomb és a csirkemell kilónként 600 forinttal kerülhet többe
– prognosztizálta az agrárközgazdász.
Úgy látja, a liszt 30 százalékkal, a napraforgó-étolaj 30–40 százalékkal fog majd drágulni.
Hozzátette: ezek alapvető élelmiszerek, amelyek nagy súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, ezért az árstop megszüntetésétől egyszerre 2–3 százalékponttal megugorhat az infláció.
Ugyanakkor jelezte, a lakosság az utóbbi időkben felhalmozta a hatósági áras termékeket – cukorból, lisztből étolajból akár egyéves tartalékot is bevásároltak. Nagy valószínűséggel augusztus 1-jéig folytatódik ez a felhalmozás, azután pedig minimálisra, akár felére-harmadára is eshet az említett termékek forgalma – mutatott rá.
Kiemelte: a kereskedelem számára ez kifejezetten kedvezőtlen helyzetet idéz elő, hiszen az ágazat – tette hozzá – már amúgy is szenved a 10 százalék feletti forgalomcsökkenéstől.
Raskó György elmondta, a láncok, boltok közötti óriási verseny miatt az árstop eltörlése után a magasabb árak nem szabadulnak azonnal a piacra, várhatóan a boltok egymást figyelve, több szakaszban emelgetik majd az árakat a megengedett szintre. A szakember szerint az árak karácsony idejére állnak majd be, addig az üzletek egymást figyelgetve emelhetik a termékek árait.
A lap által megkérdezett kereskedők már óvatosabban fogalmaztak az ügyben, ugyanis a részletszabályok még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezért csak Gulyás Gergely kormányinfón elhangzott bejelentésére tudtak hagyatkozni.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ebből az okból kifolyólag egyelőre nem kívánt a lapnak nyilatkozni, de annyit elárult, hogy szerinte arról van szó, hogy az árstopot nem egy lépésben vezetik ki, hanem megszüntetik, egyúttal átemelik a kötelező akciós rendszerbe.
Ennek a következménye pedig az lesz, hogy az eddigi hatósági áras termékeket beszerzési ár alatt 15 százalékos fogyasztói áron kell adni, a jelenleg 20 termékkör kötelezően akciós árát pedig az eddigi 10 százalék helyett 15 százalékkal kell a beszerzési árnál olcsóbban adni.
„A fogyasztó számára kedvezőbb lesz, mintha a piaci árat egyszerre a nyakába zúdítanák,
a kereskedőknek pedig garantált a veszteség”
– összegezte az árstop megszűnése után várható hatásokat Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A várható hatások vonatkozásában Neubauer Katalin nem kívánt további jóslatokba bocsátkozni, mert – mondta – ahhoz túl sok a nyitott kérdés és ismeretlen feltétel az intézkedést illetően. Azonban jelezte: aggódik a magyar kereskedelem, feldolgozóipar és a fogyasztás alakulása miatt.
Szerinte a kereskedők viselkedésében nem várható változás: a legolcsóbb beszerzési forrást fogják megkeresni ezentúl is. Ha belföldön 1600 forintért szállítanak csirkemellet, egy külföldi partner viszont 1200 forintért ajánlkozik, akkor értelemszerűen az utóbbit választja a kereskedő – említett két példát a szakember.
„A cél pedig az lett volna a hatósági ár kivezetésével, hogy »visszaadják a piac szerepét«,
vagyis, hogy a verseny visszaállítsa a piaci folyamatokat, amivel mindig a fogyasztó jár a legjobban”
– tette hozzá.
