A magánszolgáltatóknál is 25 százalékkal csökkent a betegforgalom.
Annak ellenére, hogy visszatértek az átalányról a teljesítmény finanszírozásra még most sem sikerült felpörgetni az egészségügyi ellátást a járvány előtti szintre – derült ki mindez az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján elhangzottakból.
A Népszava beszámolója szerint Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója a rendezvényen arról beszélt, hogy a járóbeteg ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték, viszont a kórházaknál még bőven lenne tennivalójuk az elmaradt műtétek pótlásában.
A főigazgató hozzátette, hogy adataikból pontosan kiderül, hogy a várólistákkal nem csak a költségek emelkednek,
de megugrik a halálozási ráta is.
Például kevesebb nyitott szívműtétet végeztek 2019-hez képest, és az adatokból az is kiderül, hogy ott ahol nem sikerül 90 napon belül megműteni a beteget, ott nőtt a halálozás arány – ismertette, hozzátéve: az idősebb betegek azok, akik inkább hosszabb ideig várnak.
„Ezért most az a feladat, hogy a szívműtétre várakozóknál megtörténjen három hónapon belül az ellátás”
– jelentette ki Kis Zsolt.
„Míg a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer, addig az elkerülhető halálozásban nem sikerült még magukra találniuk az ellátóknak. Továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya,
különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé, egyéb légzőrendszeri fertőzéseké”
– tette hozzá a NAEK főigazgatója.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnök-helyettesének előadásából kiderült, már nemcsak az állami egészségügyben nem jutnak időben szolgáltatáshoz, de már a magánszolgáltatókhoz is ritkábban mennek a betegek.
Ugyanis az utóbbiak tekintetében is 25 százalékkal esett vissza a betegforgalom – ismertette. Az pedig, hogy bizonyos helyeken a hónap végére nincs páciens, azt jelzi, hogy gyakorlatilag
elfogytak az emberek megtakarításai.
Sinkó Eszter úgy látja, ez a legrosszabb forgatókönyv a betegek szempontjából, hiszen a magánba menekülés lehetősége is bezárult előttük.
Hozzátette: ha pedig a kiadásaikat is górcső alá vesszük, a helyzetük tovább romlik, immár a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék.
A szakember szerint
ijesztő mértékű a gyógyszertámogatás ilyen arányú visszaesése és a gyógyszergyártók különadóinak növelése.
„Az egészségügyben a legtöbb szereplő frusztrált és elégedetlen. A kormány hiába tett a rendszerbe a bérekre 911 milliárdot, ám mégis állandó a forrongás, a betegelégedetlenség, ráadásul mostanra az államkassza is kiürült, nincs forrása a korrekciókra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) hatalmas szolgáltatói kört és szinte kezelhetetlen mennyiségű feladatot kapott”
– jegyezte meg.
Az ügyben rendkívül frusztráltak a kórházi igazgatók is, mert miközben megvonták jogkörüket, csak a felelősségük maradt meg. Vagyis nincs lehetőségük önállóan gazdálkodni, nincs forrásuk differenciált béreket adni, így nem is tudnak megfelelni a minőségi ellátásra vonatkozó kritériumoknak sem.
A kialakult helyzet feszélyezi a független szakrendelőket is, mert bár egyelőre sikerült megúszniuk az államosítást, de pontosan tudják, hogy ez csak egy átmeneti állapot.
Sinkó Eszter végül egy egészen sokkoló adatot is megosztott a hallgatósággal. Közölte, számításai szerint
az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre.
„Ahhoz pedig, hogy a 8 százalékos uniós átlagot megközelítsük, minimum meg kellene duplázni az állami ráfordításokat. Ám ez a pillanatnyi helyzetben elképzelhetetlen”
– hívta fel a figyelmet.
