Rengeteg csalást tártak fel.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) nyilvánosságra hozta éves jelentését, amelyből kiderült: Magyarországgal vannak a legsúlyosabb problémák.
Mindez azért is érdekes, mert a jelentés nemcsak az uniós tagállamokat vizsgálta, hanem minden olyan országot górcső alá vettek, amelyekben felhasználtak uniós forrásokat, Afganisztántól Bangladesen át egészen Ugandáig.
Az EUrológus cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint tavaly 15 vizsgálatot indítottak csalással kapcsolatos ügyekben Magyarországon, ebből pedig 10 esetben végződött úgy az eljárás, hogy valamilyen pénzügyi szankcióra tettek javaslatot. Mindkét adat a legmagasabb értéknek bizonyult, ugyanakkor azt nem nem részletezték a jelentésben, hogy pontosan milyen ügyekről van szó.
Kiemelték, hogy Magyarország más statisztikákban is „kimagasló” helyen végzett, például abban, amely az uniós testület által észlelt szabálytalanságokat tárja fel
- az európai strukturális és beruházási alapok,
- valamint a mezőgazdasági
- és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban.
18 szabálytalanságot azonosítottak, amelyek az összes uniós forrás mintegy 0,53 százalékát érintik.
A saját források kárára történt pénzügyi szabálytalanságok területén – amelyek többnyire a vám- és adóbevételekkel kapcsolatosak – is Magyarország végzett az első helyen. A 2018 és 2022 között feltárt tíz eset az összes bevétel 18 százalékát teszi ki. Ez a magyar mutató pedig egyenesen rendkívülinek mondható, ugyanis Görögország került a lista második helyére, ahol ez az érték 13,6 százalék.
