Megkérdőjelezhető a felkészültségük.
Mint ismert, tartalékos katonák is szolgálnak Koszovóban a magyar NATO-misszió keretein belül. Az ügyben megszólaló katonai szakértők szerint vannak olyan helyzetek, amikor tartalékosok is bevethetők, ugyanakkor a felkészültségi szintjük megkérdőjelezhető, hiszen kiképzésük nagyon rövid ideig tart.
„Tudom, hogy a területvédelmi erők szíve és motorja a jó tartalékos, aki elkötelezett, motivált, kiképzett, kiválóan ismeri és szereti azt az országrészt, ahol bevetésre kerül, mert onnan származik”
– így méltatta a tartalékos állományt május 16-án Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A hét elején 27 magyar katona sérült meg a koszovói KFOR missziót ért szerb támadásban.
Mint az ATV Híradó riportjában emlékeztettek: a súlyos összetűzést követően merült fel, hogy a magyar kontingensben 2021 óta területvédelmi tartalékosok is szolgálnak, illetve hogy a sérültek között is van tartalékos katona.
A legutóbbi váltás februárban volt, akkor Lőrincz Gábor, dandártábornok akkor azt mondta: „nagyon pozitív visszajelzések érkeznek a jelenleg kint szolgáló 27. váltás tartalékosairól, és a jövőben a Magyar Honvédségen belül a tartalékos állományra is egyre nagyobb feladat hárul majd.”
A portálnak több katonai szakértő is elmondta: a tartalékosok bevetése a külföldi missziókba nem új jelenség. Ugyanakkor hozzátették, az önkéntes műveleti vagy területvédelmi tartalékosok felkészülési szintje korántsem egyenértékű a hivatásos katonákéval.
Tarjányi Péter szerint a létszámhiány miatt indokolt a tartalékosok bevetése, az azonban nem mindegy – mondta –, hogy a jól képzett katonák mellett mekkora a tartalékosok aránya.
„Nem elsősorban katonai tudásra van szükség, hiszen itt nem egy háborús övezetről beszélünk, hanem egy olyanfajta misszióról, ahol
elsősorban rendészeti, rendfenntartói tevékenységre van szükség”
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter elmondta, akár egy hónap is elegendő ahhoz, hogy valaki tartalékos katonaként bevethető legyen,
ez viszont kockázatos lehet.
„Nyilvánvalóan a hivatásos katonák kiképzése alaposabb, hosszabb ideig tart. A tartalékos állományban adott rendfokozat, felkészítés és képesség nem éri azt a szintet el, mint amit három év tanulással vagy több hónap gyakorlással és kiképzéssel lehet elérni”
– mondta.
A portál kereste a Honvédelmi Minisztériumot is, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetségét. Mint írták, szerették volna megtudni, hogy
- a Koszovóba vezényelt 400 fős KFOR-misszióban hány tartalékos teljesít szolgálatot,
- közülük hányan sérültek meg,
- illetve, hogy a történtek fényében elégségesnek tartják-e a tartalékosok felkészültségét ilyen esetekre.
- Arról is érdeklődtek, mi indokolta a tartalékosok bevetését a külhoni missziókban.
A tartalékos szövetség csupán annyit válaszolt, hogy az ügyben a minisztérium az illetékes, onnan viszont nem kaptak választ kérdéseikre.
