Nemes Gábor: Valóban a magyar munkahelyek megvédése a cél?

Vélemény.

80 ezer felett jár Magyarországon az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók száma. A kormány nyilatkozata szerint a következő években 500 ezer dolgozóra lesz szükség és elsősorban a hazai munkaerő-piacról kell megtalálni a szükséges létszámot.

A Parlament elé került tervezet célja lenne, hogy a vendégmunkások erősebb kontrollja mellett, ténylegesen is prioritást kapjon a hazai munkavállaló.

Kétségeim vannak azonban, hogy a kormány legújabb törvénytervezetében, amely a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szól, valóban a magyar munkahelyek megvédését szolgálja-e?

A kormánynak olyan felnőttképzési, szakképzési programokat kellene kidolgoznia, amelyek elősegítenék azt, hogy a hazai munkaerő tartalék alkalmassá váljon arra, hogy foglalkoztatható legyen és a megfelelő képzettséggel rendelkezzen. Ugyanis a jelenleg regisztrált 230 000 álláskeresőből csak 100 000 alkalmas, hogy el is tudjon helyezkedni.

Czomba Sándor nyilatkozata, hogy munkaerő-piaci vizsgálatra van szükség, csak alátámasztja, hogy az államtitkár nincsen tisztában a jelenlegi helyzetről. Pontosabban konkrét megoldási javaslatokkal nem szolgál a törvénytervezet benyújtása kapcsán. Mindösszesen egy általános, a vendégmunkások befogadására irányuló jogszabályt alkotnának.

Arra nem tér ki a törvénytervezet, hogy miképp lesz a hazai munkaerő tartalékból szakképzett munkavállaló. Hogyan segítenék átképzésekkel a dolgozókat és vajon miért nem vonják be a szociális partnereket a munkaerőhiány kezelése érdekében.

Miért gondolja az államtitkár, hogy a konkrét, érdemi javaslatokat nélkülöző törvénytervezet majd megoldja a problémát. Miért nem hívja segítségül a szakmát és miért nem dolgoznak ki és támogatnak egy valós megoldást nyújtó szakképzési rendszert.

Kontrolláltalanul özönlenek az országba az Európai Unión kívüli munkavállalók, amelyeknek egyéb következményei is vannak. Hallottunk olyan esetről is, hogy egész üzem került karanténba egy külföldi munkavállaló egészségügyi betegsége miatt. Talán ennek megelőzésére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Mi van azonban a helyi lakosokkal, akik szinte az egyik percről a másikra szembesülnek azzal, hogy a számukra elfogadhatatlan beruházások mellett számos országból érkező, eltérő szociális környezetben szocializálódott munkavállalók százaival kell megosztania napi életét.

Hogyan akar segíteni a kormány a külföldről ideérkező dolgozóknak és a helyi lakosoknak?

Mit kívánnak tenni azért, hogy a lakosságot időben tájékoztassák, véleményüket kikérjék, magyarán segítség a szocializálódás folyamatát. A nagyobb beruházás során ugyanis akár ezres nagyságban is érkezhet idegen munkaerő és ennek fogadása, beilleszkedése szintén fontos tényező.

Megannyi kérdés, amire továbbra is keressük a válaszokat, de ezt ne ebben a törvénytervezetben fogjuk megtalálni.