Kézzel-lábbal tiltakozott ez ellen.
Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere különmegbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket.
A kezdeményezést Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Franciaország és Olaszország is támogatja.
Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy mindig a minősített többségi szavazás mellett állt, mert több esetben bebizonyosodott, hogy konszenzussal nagyon hosszadalmassá válik a döntéshozatali folyamat.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint az EU-nak egységesen, szolidárisan, ugyanakkor hatékonyan kell fellépnie a nemzetközi ügyekben, és a minősített többségi döntéshozatal ezt a célt szolgálná. Megerősítette, hogy Spanyolország, amint június 1-jén átveszi az unió soros elnökségét, ennek érdekében fog eljárni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt nyilatkozta: „a múltban azt tapasztaltuk, hogy nem találtunk egyhangúságot, amikor arra volt szükség, így nem jutottunk előre globális politikai szereplőként”.
Hozzátette: a kezdeményezést támogató tíz tagállam nem „forradalmat” javasol, hanem annak megfontolását, hogy mit lehet tenni a meglévő szerződések keretein belül annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az unió kül- és biztonságpolitikája.
De milyen a konszenzuális döntéshozatal és milyen a minősített többségi?
A minősített többség azt jelenti, hogy egy döntésheza szavazatok több mint fele szükséges.
Ilyen lehet például a kétharmados többség, amely a szavazatok 66,7 százalékát jelenti.
A konszenzus pedig a szavazásban részt vevő politikusok 100 százalékát jelenti, így tehát minden tagállam képviselőjének meg kellene szavaznia egy-egy előterjesztést, hogy az eredmény érvényes legyen.
Ez azért fáj nagyon Orbánéknak, mert eddig hátráltatni tudták az uniós kollégáikat azzal, hogy nem szavaztak meg egy-egy nagyon fontos előterjesztést.
Úgy tűnik, hogy ennek mostantól vége lesz.
Emlékezetes: Szijjártó Péter tavaly decemberben szinte dührohamot kapott, amikor a fülébe jutott, hogy az EU-s döntéshozatal a minősített többség irányába mozdul el az egyhangúság helyett.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
