Több uniós ország is jogsértéseket követett el a kémprogramok alkalmazásával.
Hétfő este fogadta el az Európai Parlament illetékes bizottsága azt a jelentést, amelyben több tucat ajánlást tesznek a tagállamok és az EU intézményei felé.
Mint a Népszava írta, számos bizonyíték van arra, hogy több tagállamban is visszaéltek a kémprogramokkal és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen, vagy korrupcióval összefüggésben.
„Mindez az uniós értékek kirívó megsértése”
– olvasható a hétfő esti jelentésben, amelyet elsöprő többséggel fogadott el az Európai Parlamentnek a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA).
„Ez a jelentés valószínűleg a legátfogóbb tanúvallomás a kémprogramokkal való visszaélésekről Európában. Fényt derít azokra a kétes gyakorlatokra, amelyek szembe mennek az európai értékekkel és veszélyeztetik a demokráciánkat”
– hangsúlyozta a szavazás előtt a holland liberális Sophie in’t Veld, a két határozat előadója.
A Pegasus-botrány – emlékeztettek – még 2021. júliusában robbant ki, amikor egy oknyomozó újságírókból, nem kormányzati szervezetekből és kutatókból álló csoport nyilvánosságra hozta, hogy 50 ezer telefonszámot vettek célba a Pegasus-kémprogrammal. Mint kiderült, az izraeli gyártmányú kémszoftvert az Európai Unióban is használták a hatalmat bíráló újságírók, politikusok, jogászok, üzletemberek ellen. A botrányt kirobbantó oknyomozók
300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén.
Az elfogadott jelentésekben külön fejezetben foglalkoznak
- Magyarországgal,
- Ciprussal,
- Görögországgal,
- Lengyelországgal
- és Spanyolországgal.
A Magyarországra vonatkozó részben a szakbizottság megjegyzi: a lehallgatást engedélyező törvény az egyik leggyengébb Európában. Sokkal inkább az ellenőrzés és a hatalomgyakorlás eszköze a kormány számára, semmint a polgárok jogait és magánéletét védelmező pajzs. Bár a kormány következetesen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozik, hiteltelenek azon állításai, miszerint a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.
A PEGA ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére – közölték.
„A megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány
- emberi jogi sértéseket követett el,
- megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot,
- a véleménynyilvánítás szabadságát,
- a sajtószabadságot,
- az egyesülési szabadságot,
- és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot”
– értékelték az európai helyzetet.
„Az Európai Bizottság (EB) nem hozott semmilyen érdemi intézkedést. Tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel”
– olvasható a dokumentumban.
A szakbizottság felszólítja a tagállamokat, hogy december 31-éig haladéktalanul vizsgálják ki a kémprogramokkal való állítólagos visszaéléseket, a vizsgálatba vonják be az Europolt és bizonyítsák, hogy a szoftverek használatára vonatkozó szabályok összhangban vannak a nemzetközi és európai normákkal.
A szaktestület ezenfelül azt ajánlja a kormányoknak, hogy vonják be az Europolt a kémprogramok jogellenes használatának kivizsgálásába.
„Késedelem nélkül létre kell hozni egy uniós alapot a jogi segítségnyújtáshoz,
amely fedezi a tényleges perköltségeket és megfelelő jogorvoslatot biztosít a kémprogramok célpontjai számára”
– olvasható ajánlásaik között, amelyek már júniusban az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülhetnek.
