Bár trükkösen zavarták le a dolgot.
Szerdán fogadta el az Országgyűlés a Fidesz igazságügyi törvénycsomagját, amely feltételeket szab arra vonatkozóan, hogy ki lehet a Kúria, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
A törvénycsomag 151 igennel kapott zöld utat,
23-an tartózkodtak a szavazáson – derült ki a hvg.hu szerdai tudósításából.
A módosításokat az Európai Bizottság kérésére kellett végrehajtani, az intézmény ugyanis
az uniós pénzek küldésének egyik feltételéül szabta
a magyar igazságszolgáltatás helyreállítását.
Varga Judit igazságügyi miniszter március elején még más címmel, a a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosítása mellett nyújtotta be a javaslatot a parlamentnek.
A Demokratikus Koalíció szerdán hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között nem vesz részt a törvénycsomag megszavazásában, a Fidesz ugyanis érdemi vita nélkül akarta elfogadtatni a javaslatot.
A törvénycsomagot végül elfogadta a parlament, június 1-jén lép hatályba, és amely tartalmazza, hogy:
- a jövőben az Országos Bírói Tanács (OBT) jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel fog rendelkezik, valamint bővül a feladatainak köre és munkáját titkárság fogja segíti. Az OBT új feladatai között szerepel, hogy az általános központi igazgatás területén javaslatot tehet a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, továbbá véleményezheti az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályi tervezeteket.
- Továbbá kivezetik a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek, hatóságok alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az OBT azonban megkapja ennek jogát, vagyis az Ab-hez fordulhat az igazságügyi miniszterrel szemben, ha a miniszter eltér az OBT véleményétől a bírói álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos rendeleteknél. Az OBT akkor is fordulhat az Ab-hez , ha nem biztosítják számára az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály tervezetének véleményezését.
- Ezen felül megszűnik a lehetőség, hogy az alkotmánybírók kérelmezhessék a bíróvá történő kinevezésüket, de ez nem vonatkozik a korábban is bíróként szolgáló alkotmánybírákra.
- Valamint változik az ügyelosztás rendje a Kúrián: a bírói tanács és a kollégium véleménye helyett a testületek egyetértésére van szükség az elfogadásához.
- Továbbá az választható az Országos Bírósági Hivatal elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, valamint rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges
függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal, integritással.
A köztársasági elnök csak olyan személyt javasolhat OBH elnöknek, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek.
- Ugyanez vonatkoznak a Kúria elnökére: a hatályos feltételeken túl legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal kell rendelkeznie a jelöltnek. A Kúria elnöke nem választható újra, személyére az államfő azok közül javasolhat valakit, akikről az OBT megállapította, hogy megfelelnek a kinevezési feltételeknek.
- Ezeken túl a bírósági vezetői tisztségekre vonatkozó pályázatok esetében bővült a Kúria bírói tanácsának és kollégiumainak véleményezési jogköre, így nem fordulhat elő, hogy a véleményező szerv javaslatától eltérő döntést hoz a Kúria elnöke.
