Elindultak a kisajátítások.
Úgy döntöttek egy titkos kormányhatározattal, felpörgetik a budapesti szegénytelep kiürítését, amelynek értelmében a TEK végre elkezdheti felépíteni a szegregátum helyén új műveleti komplexumát.
Nagy port kavart a Hős utcai lakótömb ügye, amit évekkel ezelőtt bontásra ítéltek. Ebből az okból kaptak március közepétől leveleket az itt élő lakástulajdonok.
A borítékokban pedig a budapesti főispán végzése volt, amelyben arra utasította a tulajdonosokat, hogy az „ingatlanuk forgalmi értékének megállapításához készülő előzetes szakértői véleményhez szükséges helyszíni szemléhez biztosítsák a bejutást” a megjelölt napon. Fellebbezésnek, időpont-módosításnak, jogorvoslatnak nem volt helye – írta a nepszava.hu.
A lakóknak kiküldött levélből pedig kiderült az is, hogy a főispánt minderre a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) kötelezte, mégpedig a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexumának megvalósítása miatt.
A kormányhivatal jogalapként két kormányhatározatra hivatkozik:
- az első, még 2020-ban született és a komplexum megvalósításáról szól, amelyben Orbán Viktor kormánya Pintér Sándor belügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Mager Andreát bízta meg a X. kerületi Hős utca 15/A–B számú ingatlan átadásával kapcsolatos tárgyalások lefolytatásával.
- A másik kormányhatározatnak csak a száma ismert (2024/2023), a pontos tartalma nem. A kétezres sorszámú kormányhatározatok ugyanis afféle „féltitkos” dokumentumok, amelyek nem tartalmaznak ugyan „minősített adatokat„, mint a háromezres határozatok, de nem is tartoznak a kötelezően közzéteendő, teljesen nyilvános ezres sorszámot viselő kormánydöntések közé – írták.
A kétezres sorszámozású kormányhatározatok ugyan nem titkosak, de nem is kerülnek be a Magyar Közlönybe.
Egy ilyen féltitkos határozat ad most felhatalmazást arra, hogy a Hős utcában lévő ingatlanokat kisajátítsák, így a lakások helyén pedig végre megépülhet
a TEK többmilliárdos „műveleti komplexuma„.
A bontáshoz vezető út első lépése az igazságügyi szakértői becslés megállapítása az ingatlanoknál. Az MNV majd ennek alapján tesz vételi ajánlatot. Ha a megállapított összeget a lakástulajdonos nem fogadja el, akkor kezdetét veszi a
kisajátítási eljárás.
Emlékeztettek: pont egy ilyen zajlik most ipari méretben a Budapest-Belgrád vasút építése által érintett ingatlanok esetében a Pest megyei kormányhivatal által.
A Hős utcában járt értékbecslők nem adtak semmilyen tájékoztatást a lakóknak a „szakértői” vélemények határidejéről, valamint a folyamat további lépéseiről sem tájékoztatták őket. A korábbiak alapján azonban alig kapnak majd valamit – jegyezték meg.
A kerület első körben 4,2 milliót ajánlott a tulajdonosoknak, végül saját számításaik szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. A tulajdonosok többsége a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással vettek birtokba.
Mint írták, számos esetben akartak így megszerezni lakásokat, de 38 esetben a kormányhivatal, 11 esetben a bíróság mondott nemet az akcióra. A tömb ötven lakásában egy éve még nyolcvanan éltek, ebből két tucat gyerek.
„A lakástulajdonosok számára néhány hónapon belül vagy a kisajátítás vagy a lakásalappal kötött alku eredményeként lezárulhat az évekkel ezelőtt indult kálvária. De a házban sok önkényes lakásfoglaló és albérlő is lakik.
Velük kapcsolatban koncepció sincs. Ám
attól, hogy nem vesznek róluk tudomást, még léteznek”
– mondta Molnár Zsuzsanna a Kontúr Egyesület elnöke, aki hozzátette, ha innen elzavarják őket a megkapaszkodás lehetősége nélkül, felbukkannak máshol, talán még rosszabb állapotban. Még kevesebb eséllyel a normális életre.
