Váratlan kijelentések.
A Magyar Posta volt idén az utolsó állami vállalat, ahol kedden megszületett a 2023-as bérmegállapodás. A Menedzsment Fórum ezért most áttekintette, hogy az Európa-rekorder magyar inflációhoz képest mekkora emelést is kapnak idén az állami, önkormányzati cégek dolgozói.
A Magyar Posta közölte: a bérfejlesztés mértékéről és annak részletes feltételeiről az érdekképviseletekkel megállapodás került aláírásra a mai (keddi) napon. Ennek értelmében – a hároméves bérmegállapodásban szereplő 2 százalék helyett – átlagosan 10 százalékos béremelés valósul meg 2023. január 1-vel visszamenőlegesen.
A Postás Szakszervezet (PSZ) ezt kiegészítette azzal, hogy az alacsonyabb keresetű, régóta dolgozó postásoknál az alapbérfejlesztés és a lojalitási díj együttesen elérheti a 18, vagy akár a 20 százalékos mértéket is. Hozzátették: ez viszont csak feltételes módban van, nem alanyi jogon jár mindenkinek, ami a Kézbesítők Szakszervezete szerint elfogadhatatlan, ezért elhatárolódnak a PSZ által aláírt bérmegállapodástól.
Tusz Ferenc elnök a lapnak hangsúlyozta: szerinte
kiszúrták a postások szemét ezzel a 10 százalékos béremeléssel.
A lap emlékeztetett, a MÁV-Volánbusz csoportnál már február végén aláírták a bérmegállapodást. A szerződés szerint legalább 5 százalékos, de minimum bruttó 53 ezer forintos (nettó 35 ezer forint) emelést kap idén a MÁV-Volán csoport minden dolgozója, ami az alacsonyabb fizetésű munkavállalkóknál akár 20 százalék feletti, a magasabb bérezésűeknél viszont 10 százalék alatti emelést jelent.
Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke a lapnak elmondta:
igazából nem is érti, hogy ilyen alacsony fizetésekből hogyan tudnak megélni az emberek,
hiszen eszméletlen áremelések vannak a boltokban.
Megjegyezték, az állami tulajdonú MVM a nemzetközi energiakrízisben kiemelt szerepet visz a magyarországi rezsivédelemben és az ellátásbiztonság ügyében. A vállalatnál szintén február végén született megállapodás a társasági érdekképviseletekkel és az üzemi tanáccsal a cégcsoporthoz tartozó munkavállalók 2023-as bérfejlesztéséről. Az MVM dolgozói bruttó 65 ezer forintos béremelést kapnak, ami nettó 43 ezer forintot jelent.
Felidézték, hogy még tavaly októberben robbant ki egy kukássztrájk, amikor a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Ecseri úti telepén nem vették fel a munkát a dolgozók. A sztrájkot végül sikerült lecsillapítani, beígértek egy béremelést is a dolgozóknak, amiből végül 16 százalékos emelés lett. A Budapesti Közművek (BKM) munkavállalói szintén 16 százalékot emelést kaptak.
A gazdasági portál azonban arról írt, hogy ezeket számokat annak tükrében érdemes értelmezni, hogy
25,4 százalék volt az infláció februárban Magyarországon.
- Az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett,
- ezen belül leginkább a tojás (79,2 százalékkal),
- a tejtermékek (76,2 százalékkal)
- a vaj és vajkrém (75,1 százalékkal),
- a sajt (72,1 százalékkal),
- a kenyér (71,1 százalékkal),
- az édesipari lisztesáru (68,6 százalékkal),
- a száraztészta (57,3 százalékkal),
- a tej (53,7 százalékkal)
- és a péksütemények (51,9 százalékkal) drágultak.
Ezek alapján pedig kijelenthető: az állami vállalatoknál nem valósultak meg az inflációkövető béremelések.
Ezek alapján meglehetősen optimista célkitűzés a kormányzat részéről a sokat hangoztatott „egy számjegyű infláció”, a költségvetés 2023 egészére számolt 15 százalékos inflációval. Továbbá a jegybank márciusi inflációs jelentésének mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal emelkednek.
Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bérek már nem tudnak lépést tartani az inflációval.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül ugyan 351 ezer forintra nőtt, de a reálkereset így is 7,6 százalékkal csökkent. Az szakértők szerint pedig a reálbérek egész évben zuhanni fognak. Mindez már jelentkezik fogyasztás tekintetében is: januárban a kiskereskedelem forgalma 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szakemberek szerint a magas inflációt pont a fogyasztás csökkenésével lehetne letörni, amire már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is tett utalást korábban. A miniszter szerint a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból pedig még magasabb infláció, vagyis ár-bér spirál keletkezik.
„Ez akkor tud megoldódni, és szomorú ezt mondani, hogyha a béreknek a növekedési üteme az infláció növekedésétől elmarad”
– értékelt Nagy Márton.
(mfor.hu nyomán)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2023/04/07/mi-tortent-hatalmas-bajban-a-magyar-posta-sorra-mondanak-fel-az-alkalmazottak
