Orbánék nem adnak őszinte válaszokat.
Március végén az Energiaügyi Minisztérium közleményben jelezte, hogy ősztől megszűnhet a napelemekre vonatkozó betáplálási tilalom.
Az Energiahivatal nyár végéig tesz javaslatot a kiserőművek bevezetett korlátozás (részleges) feloldására.
A hírt megerősítette Steiner Attila energetikiáért és klímapolitikáért felelős államtitkár.
„Szerencsére nagyon gyorsan fejlődik a napelemes energiatermelés Magyarországon, a vártnál jóval gyorsabban. Már több mint
két paksnyi
napelemes kapacitással rendelkezünk Magyarországon.
Ennek körülbelül egyharmada háztartási méretű napelemeket jelent, és kétharmada ipari méretű napelemparkokat”
– fogalmazott a politikus, majd hozzátette, hogy nyáron bekérik a cégektől a hálózati adatokat, és ezeket összesítve a hivatal javaslatot tesz, hogy az új fejlesztéseket figyelembe véve hol lehet felfüggeszteni a tilalmat.
A friss fejleményeket értékelte Kiss Ernő a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke. Elmondta az Indexnek:
szomorúan tapasztalják,
hogy az október óta érvényben lévő ideiglenes felfüggesztést kitolták augusztus 31-ig. „Idén nem várható, hogy akár egy darab új napelemes rendszer is csatlakozzon a hálózathoz, visszatáplálással együtt” – mutatott rá az MNNSZ elnöke.
Az új szabályozással kapcsolatban érdekesség, hogy
még mindig nem tudni, hogyan változik a szaldóelszámolás.
Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy már „2021 óta elindult a műszaki akadályoztatás a napelemes rendszereknél”. A történet utolsó felvonása a lakossági szektor visszatáplálási lehetőségeinek tiltása volt.
„Ez azért végtelenül szomorú, mert brutálisak a villamosenergia-árak. Magyarországon csökkent a hazai termelés, nőtt a villamosenergia-import.
Rendkívül negatívak a mostani helyzet következményei, egész Európában mindenki rohamléptekkel telepíti a napelemes rendszereket, csak Magyarország nem”
– mondta a szövetség elnöke.
Kiss Ernő úgy látja, hogy amióta nem lehet új igényeket benyújtani, több száz ember megélhetése kérdőjeleződött meg. A folyamat jelenleg is zajlik, jellemzően a cégek értékesítői veszítették el tömegesen a munkájukat.
Több ezer ember dolgozott lakossági értékesítőként, akiknek ez év végéig biztosan nem lesz itt munkája.
Ellentmondásosak a jogszabályok,
nem lehet hosszú távon számolni, tervezni.
Az államtitkár a keddi nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy a kormány 163 milliárd forintot szán erre a célra, amit uniós helyreállítási alapból terveznek utófinanszírozni.
A MNNSZ elnöke szerint ez nagyon helyes lépés, ugyanakkor az igazi probléma az, hogy az elmúlt másfél évtizedben teljesen elmaradtak a fejlesztések.
„Ez köszönhető volt a rendkívül alacsony lakossági áraknak, ami miatt senki nem akart fejleszteni. Valóban szükség van ezekre a fejlesztésekre.
Ám azzal nem tudunk egyetérteni, hogy ezek miatt
a teljes magyar piacot betiltották,
ellehetetlenítették.
Egyébként korábban is úgy működött, ha valaki benyújtott egy igénybejelentést, akkor az áramszolgáltató eldöntötte, lehetséges-e a megvalósítás.
Az esetek döntő többségében engedélyezték a telepítést”
– jegyezte meg.
(index.hu nyomán)
