Léptek Putyinék.
Mint ismert, a közelmúltban Oroszország barátságtalan országnak nyilvánította Magyarországot, amiért az Orbán-kormány is megszavazta az uniós szankciókat a Vlagyimir Putyin vezette rezsimmel szemben. Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete az üggyel kapcsolatban közölte: hazánkkal szemben is lehet alkalmazni a „megtorló intézkedéseiket„, ugyanakkor jelezte, „a párbeszéd csatornái továbbra is nyitva állnak„.
Hétfőn a Portfolio arról írt, hogy az orosz pénzügyminisztérium és az orosz külügyminisztérium kezdeményezte a barátságtalan országokkal kötött,
kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások felfüggesztését.
A barátságtalan országok listáján pedig már Magyarország is szerepel, miután a magyar kormány (is) megszavazta az Európai Unió valamennyi szankciós csomagját, amelyeket az orosz-ukrán háború miatt vetettek ki Moszkvára. A mostani intézkedés pedig sok magyar céget is nehéz helyzetbe hozhat.
„Az oroszhoz hasonló döntést hozott korábban az USA is, mivel a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését (amelyet azóta mégis elfogadott). Magyarországot az amerikai adóegyezmény felmondása súlyosabban érinti, hiszen onnan több tőkebefektetés érkezik, mint Oroszországból, de kétségtelen, hogy utóbbihoz is sok szálon kötődnek a hazai cégek”
– fejtette ki a lapnak Gyányi Tamás, a WTS Klient adópartnere.
Az orosz megállapodás – hasonlóan az amerikaihoz – nem határozott meg forrásadót a kamatra és a jogdíjra vonatkozóan, így ha egy amerikai vagy egy orosz cég egy magyar félnek ilyen jövedelmet juttatott, úgy nem kellett amerikai vagy orosz adóval számolnia.
A mostani döntés értelmében viszont már felmerülhet, hogy
az orosz fél ilyenkor egy 20 százalékos forrásadót fog levonni.
Ezen túl felhívták rá a figyelmet, hogy az osztaléknál is van egy 15 százalékos orosz forrásadó. Amíg az egyezmény érvényben van, addig legfeljebb 10 százalékos adót vethetnek ki Oroszországban, egyezmény nélkül viszont 15+5 százalékra nő az orosz adó, az amerikai pedig 30+5 százalékra emelkedik.
Gyányi Tamás elmondta, mindkét egyezmény nagy múltra tekint vissza, szövegezésük is sok tekintetben azonos, a céljuk pedig azon túl, hogy elkerülhessék a cégekre vonatkozó kettős adózást, a kiskapuk felszámolása is.
A szakértő úgy látja, a kettős adóteher komoly kockázat a magyar cégek és magánszemélyek számára is.
(portfolio.hu nyomán)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2023/03/30/dobbenetes-fordulat-osszerugta-a-port-putyin-az-orban-kormannyal
