Részletek derültek ki.
Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki munkavacsorán fogadta. A találkozó témáiról csak szűkszavú közleményekből lehet tájékozódni, azonban megjegyezték, ezt a találkozó típusa is indokolhatja.
Emmanuel Macron hétfő este fél 9 után az Elysée-palotában fogadta Orbánt.
„Kevés információ áll a rendelkezésünkre, ami a formátumból is fakad. Informális típusú megbeszélés lehetett, ami azokhoz a kétoldalú találkozókhoz hasonlít, amelyeket a tanács üléseinek margóján tartanak. Az ilyen találkozókról maximum közleményeket szokás kiadni. Meglepne, ha kiderülnének az egyeztetés részletei”
– mondta a lapnak Soós Eszter Petronella, egyetemi adjunktus, Franciaország-szakértő.
A szakértő szerint a témák között lehettek
a hadiipari beszerzések, az orosz-ukrán háború, valamint geopolitikai kérdések is.
Utóbbiak a háború mellett azért is felmerülhettek, mert Franciaország érdekelt a kelet-európai pozícióik erősítésében, amelyben folyamatos a verseny Németországgal – írták.
Soós Eszter Petronella szerint a találkozó során terítékre került került az autóipar és a belső égésű motorok területe is, amelyek jelenleg kiemelt fontosságú kérdések egész Európában. A francia lapok írtak a jogállamisági kérdésekről is, amely potenciális konfliktusos pont a felek között.
A francia elnöki hivatal oldalán megjelent közleményben arról tájékoztattak, hogy a háború és a szankciók mellett szó volt Finnország és Svédország NATO-tagságáról,
amelyet már csak Magyarország és Törökország nem ratifikált,
valamint a március végi uniós csúcsra készülve a két vezető egyeztetett az európai iparpolitikáról és versenyképességről, ahogy a migrációról is. Ezeken túl a felek egyeztetéseket folytattak a védelempolitika és az atomenergia ügyében is.
Emlékeztettek, hogy 2021 végén Emmanuel Macron még úgy jellemezte Orbánt, hogy „politikai ellenfél, de európai partner”. A két vezetőnek meghatározó szerepe volt abban is, hogy Manfred Weber helyett Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság elnöke.
Soós Eszter Petronella a Macron–Orbán-kapcsolatról elmondta: kezdetben sok vita volt a két vezető között, de mára
szívélyes munkakapcsolattá alakult viszonyuk.
Hozzátette: nem értenek mindenben egyet, de amiben egyetértenek, azok fontos területek, és együtt tudnak működni.
Orbán kedden reggel Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnökkel tárgyalt Párizsban. A megbeszélésen a magyar–francia kétoldalú kapcsolatokon kívül a legfontosabb nemzetközi témákról, az ukrajnai háborúról és európai politikai ügyekről volt szó.
„Magyarország a francia Framatome szerepének további növeléséről tárgyal a paksi atomerőmű bővítésében, annak érdekében, hogy a német kormány ne tudja blokkolni az irányítástechnika szállítását”
– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a franciaországi Flamanville-ben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó a vállalat jelenleg is épülő atomerőművénél tett látogatásáról beszámolva kijelentette: hazánk történetének egyik legjelentősebb beruházása, a paksi bővítés nem lehet sikeres francia együttműködés nélkül, hiszen az „erőmű lelkének” számító irányítástechnikai rendszert egy francia–német konzorcium gyártja.
„Legalábbis kellene, hogy gyártsa és leszállítsa”
– fűzte hozzá a tárcavezető, kiemelve, hogy a német kormány még mindig nem hagyta jóvá a Siemens Energy részvételét.
„Ez abszolút nem tisztességes és nem fair magatartás Németország kormányának részéről, hiszen az energiaellátás kérdése nemzeti hatáskörben van, az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés”
– jegyezte meg Szijjártó.
A kormány ezért a francia Framatome szerepének további növeléséről tárgyal, így vélhetően ebben a kérdésben is egyeztettek a munkavacsora kereteiben.
(index.hu nyomán)
