Úgy tartja, Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában.
„Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni, sőt részben már akként is működik„
– mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című konferencián csütörtökön, Budapesten.
Kovács a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ rendezvényén arról beszélt, hogy Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában, Németországban, Finnországban vagy Svédországban –
a kormányok sajtónyomás alatt, a „hatalmi ágként” működő média nyomása alatt vannak.
„Habár nyugaton erre azt mondják, hogy független sajtó, valójában ez a sajtó csak a közvéleménytől független, ugyanis ott a sajtó és a politika
nem azt képviselik, amit az emberek szeretnének,
amit a közvélemény valójában gondol, hanem az »odaáramló pénzeket«, amelyekért valamilyen politikai beavatkozást várnak el”
– állította az államtitkár.
Kovács úgy fogalmazott: ezek a nyugati médiumok nagy jelszavak, témák mögé bújnak, valójában azonban nem akarnak az adott témával foglalkozni, mert állítása szerint azoknál nem a tartalom, hanem a politikai eszköz a fontos, amelyek érdekében a témát és a sajtót használják.
„Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában,
ezt azonban egyetlen nyugati médium sem fogja elismerni, hiába bizonygatják nekik”
– hangoztatta az államtitkár.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója azt mondta, hogy Magyarországon „technikailag, jogilag és tartalmában is sajtószabadság van.” Ezt az állítást tíz ténnyel támasztotta alá, idézve az intézet Növekvő sokszínűség – „10 tény a magyar médiáról” című tanulmányának megállapításait.
Elmondta: Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet.
„Politikai egyensúly van a médiapiacon, ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus sajtót”
– folytatta, hozzátéve, a médiumok döntően magyar tulajdonban vannak, igaz, a kormánykritikus médiumok körében erősödik a külföldi befolyás.
Azt állította:
a 2010-es kormányváltás óta növekszik a kormánykritikus médiumok súlya,
a számuk 34-ről 52-re emelkedett 2010 óta. Mindezt azt követően mondta, hogy a kormányközeli körök felszámoltatta többek között a Népszabadságot, valamint Fidesz-közeli körök einstandolták az Origót és az Indexet is. Az is lehet, hogy Boros az utóbbit még mindig „kormánykritikus”-nak tartja.
Boros kijelentette továbbá, hogy „a magyarországi újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írhatnak, a magyar médiahatóság függetlensége pedig az uniós gyakorlathoz képest is erős”.
Beszámolt róla: a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik
„Magyarországon, a kormányzat teljesen transzparens módon tevékenykedik,
a közmédia pedig több uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az aktuális kormányt részesíti előnyben”
– mondta.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, azaz a technikai lehetősége adott annak, hogy a polgárok elérjék a médiumokat. Persze, azt nem tette hozzá, hogy ez főként az internethez való hozzáféréstől függ, ugyanis a televíziós médiumok és a nyomtatott sajtótermékek esetében többségben vannak a kormányközeli érdekeltségűek. Emellett azt is állította:
a hozzáférés a hírforrásokhoz jobb az európai uniós átlagnál.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény)
A kormányközeli médiumok „hitelességét” az alábbi sajtóperek is bizonyítják:
Most érkezett: Cseh Katalin jogerősen pert nyert az Origo hazugsága miatt
https://nyugatifeny.hu/2023/01/16/friss-pert-nyert-az-origo-ellen-a-dk-arnyekminisztere-mert-hazudtak-rola
