Különösen fontos ez a klímaváltozás miatt.
A mézelő méhek szerepe megkérdőjelezhetetlen a mindennapi életünkben. Gondoljunk bele, hogyha leveszünk egy üveg mézet bevásárlás során a polcról, vagy egy csomag epret a piacon, akkor azok a termékek mind a méhek munkájának az eredménye.
Vannak olyan felmérések is, amelyek szerint az emberiség élelmiszer-termelésének harmada függ a méhek szorgos munkájától. A globális felmelegedésen túl, a környezetszennyezésen át a növényvédő szerekig sok dolog befolyásolja a méhek életét, így a miénket is.
A téma fontossága mutatja, hogy az Európai Parlament egyre többször foglalkozik a mézelő méhek védelmével. A mezőgazdaságban betöltött szerepük és hiányuk negatív hatása okán. Sokan gondolhatják, hogy ez csak a fősodratú média által újból felkapott hírek közé tartozik, de sajnos,
ez egyáltalán nem így van.
A méztermelő méhek porozzák be az európai gazdasági termőnövények és vadnövények 80%-át.
Felmérések alapján az európai méztermelés a világon a második legnagyobb a kínai után, körülbelül 220 ezer tonnás előállítási rátával. A méhkasok teljes száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 20 milliónál is több van belőlük, azonban néhány tagállamban ez a mutató csökkenést mutat.
Az Európai Unió 60%-ban önellátásra képes a mézellátásban, ebből adódik, hogy importra van szükség. A főbb beszállítóink Kína és Ukrajna.
Az EU mézkereskedelmi egyensúlya kezd negatív irányba elmozdulni, azaz az import kezd több lenni az exportnál. Fontos, hogy olyan lépéseket tegyünk EU-s szinten, amivel megvédhetőek lesznek a méhek, mint például a növényvédő szerekre tett európai irányelvek szigorítása.
A peszticidek jóváhagyására vonatkozó uniós szabályok előírják a peszticidek méhekre gyakorolt hatásainak figyelembevételét. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA) jelenleg felülvizsgálja a peszticidek méhekre gyakorolt kockázatértékeléséről szóló 2013-as iránymutatását, amelyet a tagállamok elégtelen támogatása miatt hivatalosan soha nem fogadtak el.
A felülvizsgálati folyamat egyik kulcsfontosságú szempontja a méheket érő károk maximálisan elfogadható szintjét meghatározó konkrét védelmi célok meghatározása, amelyről az uniós miniszterek nemrégiben állapodtak meg. Az uniós szintű intézkedések értékelése hiányosságokat tárt fel a vadon élő beporzókat fenyegető fő veszélyeket kezelő kulcsfontosságú uniós szakpolitikákban.
Bár a vadon élő beporzók csökkenésének kezelése érdekében 2018-ban elfogadott uniós beporzási kezdeményezés (EPI) végrehajtása terén történt előrelépés, még több tennivalóra van szükség, különösen a mezőgazdasági tájak élőhelyeinek csökkenése és a növényvédő szerek hatásainak kezelése érdekében. Az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája és a „Farm to Fork” stratégia olyan konkrét célokat határoz meg, amelyek segíthetnek a beporzók védelmének előmozdításában.
Ezek beépítése az új KAP-ba azonban továbbra is komoly kihívást jelent. A beporzók védelme kulcsfontosságú kérdés az Európai Parlament számára, amely világossá tette, hogy az EFSA méhekkel kapcsolatos útmutató dokumentumának felülvizsgálata során legalább a 2013-ban meghatározott védelmi szintet kell biztosítani.
A Parlament emellett az uniós beporzók elleni kezdeményezés sürgős felülvizsgálatát, valamint a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv közelgő felülvizsgálatába uniós szintű kötelező peszticid-csökkentési célok beépítését szorgalmazta, 2030-ig 80%-os csökkentése a szintetikus növényvédő szereknek, 2035-re a szintetikus vegyszerek teljes nélkülözése.
Az élőhelyeket helyre kell állítani, és a mezőgazdasági területeknek a biológiai sokféleség helyreállításának irányadójává kell válniuk. A gazdákat támogatni kell az agrárökológiára való szükséges átállásban. A kis, változatos és fenntartható gazdaságokat előnyben kell részesíteni, a biogazdálkodást ki kell terjeszteni, és támogatni kell a növényvédőszer- és GMO-mentes mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásokat.
Nagy Szabolcs
